Szarka Judit

A MEGVÁLTHATATLANSÁG STRUKTÚRÁJA
Kertész Imre: Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973.

Kertész Imre irodalmi Nobel-díját életművére kapta, de az oeuvre legkiemelkedőbb és a 20. századi regény történetében egyértelműen paradigmaváltó remekműve a Sorstalanság. A Lét és írás című kötet úgy született, hogy miután az író tizenhárom év munkájával megalkotott kéziratát a Magvető Kiadó 1973 júliusának végén egy kioktató lektori vélemény keretében visszautasította, Kertész összeírta és megszerkesztette az alkotómunkáját végigkísérő munkanaplóinak feljegyzéseit. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

AZ ÍRÁSTUDÓ FELELŐSSÉGE
Nádas Péter: Helyszínelés

A Helyszínelés című kötet először német nyelven jelent meg 2007-ben, bár az egyes írások magyarul is napvilágot láttak. Széles merítés Nádas Péter pályájáról a hatvanas évektől egészen 2000-ig, és elemző képek a diktatúrák természetéről. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

CSENDES ÖSSZEOMLÁS
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül

Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MOZIFALVA
Zágoni Bálint–Kurutz Márton: Janovics Jenő. A kolozsvári filmgyártás megteremtője

A némafilmgyártás 20. század eleji hőskorában főszerepet játszó Janovics Jenő munkásságáról jelentetett meg bőséges forrásokból merítő, illusztrált kiadványt Zágoni Bálint és Kurutz Márton filmtörténész. Janovics megteremtette a filmgyártás és -forgalmazás alapjait Kolozsváron, mégsem óvta meg semmi a körülötte kétszer is felforduló világ viszontagságaitól. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

A POKLOT NEM ISMERJÜK
Debreczeni József: Hideg krematórium

Debreczeni József naplóregénye, a Hideg krematórium a szemtanú hiteles szavaival beszéli el a koncentrációs tábor rettenetes élményeit. Műve dr. Nyiszli Miklós visszaemlékezése mellett a magyar soá-irodalom tanúságtétele, amely a magyarországi deportálások nyolcvanadik évfordulója alkalmából most egyszerre tizenöt nyelvre lefordítva jelenik meg. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

AZ EMLÉKEZET SZÍNEVÁLTOZÁSAI
A holokauszt nemzedékei. Traumatizált generációk az interperszonális, szociális és kulturális térben.

A holokauszt okozta társadalmi traumák továbbéléséről és átörökítéséről szervezett konferenciát a a Virág Teréz Traumakutató Csoport. Szakmai vezetőjük, Erős Ferenc hirtelen halála és a világjárvány miatt a konferencia anyagából emlékezésképpen is készített kötet most látott napvilágot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

A HALÁLNAK FOGLYA VAGY…
Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában

Kácsor Zsolt pokoljárásának hőse saját maga. A történet mégsem önéletrajz, de nem is kórleírás, hanem egy öngyilkossági kísérlethez vezető út fiktív elemekkel vegyítve. Az út azonban más irányt vesz... SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

IRODALMI KÖNTÖSBEN
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja

Rubin Eszter regénye a traumákat feldolgozó írások közé tartozik. Az utóbbi években valóságos műfajjá nőtte ki magát a traumairodalom. A kudarcok, a szorongás, a magány és a történelem tragikus fordulatai egy betegség képében törnek felszínre a regényhős életében. Különös kombinációja ez a gyógyító fikciónak és az életmód-tanácsadásnak. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

„ÖRDÖGI KÍSÍRTETEK”
Nádas Péter: Rémtörténetek

Hold, éjszaka, fény, elemésztődés és helyreállás, apály és dagály, a női test természete, boszorkányság, mágia, romantika, a tudattalan feltárulása, rémek, víziók, elmezavarok – ezek a fogalmak mind az olvasó eszébe juthatnak a kötet borítója és szövegének világa kapcsán. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

„ÉSZAK-FOK, TITOK, IDEGENSÉG”
Vonnák Diána: Látlak

Vonnák Diána első novelláskötetét a szerzői nyelv egyedisége, teremtett világainak enigmatikussága, az elbeszélők hangjának radikalizmusa az elmúlt év egyik legfontosabb kiadványává teszi. Ezt a teljesítményt díjazta a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj-kuratóriuma, amely Vonnák Diánának ítélte az egyik idei díjat. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez