Hirdetés
Bár nagy volt a kísértés, hogy – a legutóbbi, Aranykorok romjain című kiállítás, illetve könyvbemutató után szabadon – a cikk a „Kieselbach aranykora” címet kapja, végül minden szkeptikus felhangot nélkülözve a tárgyilagosság mellett döntöttem. SIPOS MÁTÉ ÍRÁSA.
Értelmes emberek vagyunk, minket ugyan nem mételyezett meg a nacionalizmus vírusa. Lehet, hogy tévedünk. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
Képzőművész, performer, díszlettervező volt, de ugyanilyen erő kötötte az íráshoz. Intenzív, szuggesztív volt jelenléte, alkotásai. Hogy hét évvel halála után ottmaradt-e ez az energia, hogy élete és művészete mennyire szétválaszthatatlan egységet képez, erre is választ ad a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett A túlélő árnyéka – El Kazovszkij élet/mű kiállítás. A kiállítás kurátorával, Rényi Andrással beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Hirdetés
„Végy egy jó kövér kappant és egy nagy disznóoldalast és két nagy hagymát és fél libra édes és finom fűszert és végy három libra friss zsiradékot, ami nem sós és végy három kenyérnyi lisztet, a legjobbat, amid csak van!” VALACZKAY GABRIELLA CIKKE.
A fiatal brit művészet (yBa) után a Lipcsei iskolát is meg kellett tanulni, ha a 90-es évek táblaképfestészetéről volt szó. Most megnézhetjük közelről, miért rajonganak a műgyűjtők. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
A Prizma kiállítás-sorozat részeként a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) Kálmán Imre utcai galériájában április 8-án nyitotta meg a FISE öltözéktervezőinek kiállítását. A tavaly útjának indított rendezvénysorozattal az egyesület 25 éves fennállását ünnepli. ZANIN ÉVA ÍRÁSA.
A színtannal foglalkozó könyvek a legnehezebb olvasmányok közé tartoznak, mert az első oldalakon már bele is huppanunk a fizikába, s ettől kezdve a bölcsészagy penitenciának érzi a téma tanulmányozását. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A kevéssé fantáziadús cím felettébb anyagerős kiállítást takar: együtt tanulmányozható e tárlaton minden tárgyi emlék és adat, amit csak Mátyásról szólván egy kiművelt emberfőnek ismernie ildomos. A király, aki sosem ette le a ruháját. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Kaposváron látható utoljára a Papp Katalin és Gálig Zoltán művészettörténészek értő keze által összerendezett, s mellesleg szólva jó kétmilliárd forintnyi értékű műalkotást felvonultató japáni kiállítás. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.
Az utóbbi években a magyar múzeumlátogatók is megismerkedhettek luxuriózus tárlatokkal, fölfedezhették a kiállítási tereken tobzódó dúslakodás örömét. Ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum tette közszemlére kincseit; a Nyugat tárgyi emlékeihez vonz az irodalmi ereklyetisztelet. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Nézik-fürkészik az emberek a képeket – itt egy szép madár, ott egy csodás táj, amott egy egzotikus, idegen város. Aztán arcok, kényszeredett mosoly, nagy kerek szempár; felnőtt-hazugság, gyerek-őszinteség. Keressük magunkat 2007 magyar sajtófotóin. Ránk ismerünk-e? CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A Kézirattár új kincseiből rendezett kamaratárlatot a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az állományvédelmi okok miatt csak röpke két hetes kiállítás bemutatja Berzsenyi Dánielt, a költőt, gondolkodót és “ojto tsinyálót”. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Hirdetés
Az Iparművészeti Múzeum egyre interaktívabb: a kiállítás kiegészítőjeként kirakhatjuk Leonardo padlócsempéit, követhetjük a kerámiák restaurálási folyamatát, vagy leülhetünk színezni – ha az, ami odabenn van, nem volna elég. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
A Képzőművészeti Főiskolán Sváby Lajos osztályába járt, első kiállítását a szentendrei Vajda Lajos Stúdióban rendezte, de pályáját nem ez a két adat határozta meg. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA.
Van, aki vele szokta kezdeni az ÉS páratlan oldalát. Roskó Gábor festő, grafikus és sokszoros biciklitulajdonos állítólag ötven éves. A Ráday Galériában ötezer éves rajzokkal ünneplik. KÜRTI EMESE ÍRÁSA.
Tóth József Füles, a magyar reklámfotó eleven klasszikusa pályájának első – töredék – évtizedét mutatja be a Vintage Galéria tetszetős kötete. A képekhez Németh Gábor ad remek felvezetőt-sorvezetőt. HALÁSZ TAMÁS ÍRÁSA.
„Mindég lesz a nagyvárosok határán / egy-egy letarolt gyepü rét, / hol hűvös alkonyati órán / hallani e mély dobzenét…” A labdapuffogásét. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
Az autonóm művészet él és virul, mintha csak a hatvanas években. Geometrikus nosztalgia, perspektivikus minimalizmus, párnaképek. Precisely that. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
A több évtizeden keresztül zajló, karitatív hollandiai-belgiumi gyereknyaraltatásoknak állít emléket a Gyermekvonatok című kiállítás. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
A kortárs művészet számára a legfontosabb kérdések ma társadalmi jellegűek. A Kiscelli Múzeum UtópiaTransfer kiállításán felbukkan Saint-Simon, Fourier, Rodrigues, kicsit távolabb Lenin is. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, Tulajdon. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
A történettudomány sokáig igen kevés figyelmet szentelt a járványoknak s azok – az élet minden apró területére kiterjedő – hatásának. Nem is csoda, elvégre ugyanily kevéssé törődött mindazzal, amit ma társadalomtörténetnek hívunk. BAROTÁNYI ZOLTÁN ÍRÁSA.