A Szent István Király Múzeum 150 évét bemutató Egy múzeum tekintete című kiállítás több alcímet is visel. A „Tárgyak, történetek a szenzációs kentaur csontlelettől a tacskós kalaptűig” alcím egymondatos kivonat és tárgymutató a kiállítás lényegéről és tárgyainak változatosságáról. De talán ennél is fontosabb az „a közönség használatára” alcím, amely a múzeum polgári, közösségi kezdeményezésű eredetére utal. Ne leckeszerűen felmondott intézménytörténetre számítsunk, hanem egy modern, mozaikosan megírt, tárgyakkal megelevenített krónikára. MARTINCSÁK KATA BESZÁMOLÓJA.
Képző
Hirdetés
ÉLETFA
MÚLT ÉS JELEN SZÖVEDÉKE Kirakós hetvenhét + 7 műből / Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár
A Fővárosi Képtár aktuális kiállítása ismét arról győz meg minket, hogy gyűjteménye elképesztően sokrétű és magas színvonalú, és a hozzáértő kurátori munkának köszönhetően a válogatott műtárgyanyag megismerésével újra és újra revelatív élményekben lehet részünk. A tárlat igazi szellemi kaland, nem érdemes kihagyni! ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
A TÚLÉLÉS ARCHITEKTÚRÁI Beszélgetés Natalia Romikkal
A 2025 májusában megrendezett OFF-Biennále központi témája a biztonság volt. A rendezvény első felvezető eseményére 2024. október 29-én került sor a Lengyel Intézetben, ahol Natalia Romik történész, építész és művész mutatta be Hideouts. The Architecture of Survival című projektjét, amely a második világháború alatt zsidók által használt lengyelországi és ukrajnai rejtekhelyekre fókuszál. A projektről és jövőbeli terveiről beszélgettünk vele. MARTINCSÁK KATA INTERJÚJA.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: BUKTA IMRE
Megmaradt valami a fiatalkori lázadásokból, vagy beépült abba a groteszk látásmódba, ami Bukta Imre sajátja ma is? Hogyan találja meg a helyét a kukoricacsutka, a fa, az elszáradt növény a művész installációiban, performanszaiban, hogyan válnak a paraszti kultúra eszközei művészetének részévé, miközben szociográfiai hitelességű látlelet rajzolódik ki a az elmúlt ötven év vidéki Magyarországáról? A Revizor R-beszélgetések sorozatában Bukta Imrével Vlasics Sarolta beszélgetett.
HOGY VAGYUNK? KÖZÉRZETFIGYELÉS, MAGYARORSZÁG 2024 24. ARC közérzeti kiállítás
Az ARC tagadhatatlan erénye, hogy új kontextusba helyezi az óriásplakát műfaját, ami itthon áldozatul esett a hazug és gyomorforgató propagandának és a nem kevésbé ízléstelen reklámkampányoknak. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
JÁTÉK A KERETEKKEL Rembrandt–Hoogstraten. Festék és illúzió / Kunsthistorisches Museum, Bécs
A Rembrandt és tanítványa, Hoogstraten képeit bemutató kiállítás kulcsa az alcím: Festék és illúzió. Sabine Pénot kurátor kifejezetten a képi illúziókeltés szándékát és technikáit állította a tárlat fókuszába. A képzőművészeti szemfényvesztés már a barokk korban (sőt az antikvitásban) sem ment ritkaságszámba, s ez különös tanulsággal szolgál nekünk itt és ma. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: RÓMAI VAKÁCIÓ PUSKÁS PANNIVAL ÉS SZIVÁK-TÓTH VIKTORRAL
Igaz, hogy Rómában nem lehet elférni a turistáktól? Mit lehet ott látni a Trevi-kúton és a Colosseumon kívül? Rómának van külvárosa is? R-beszélgetés című podcast adásunkban Puskás Panni és Szivák-Tóth Viktor mesél Proics Lillának egy hónapos római ösztöndíj-időszakáról, és ad izgalmas úti tippeket azoknak, akik az örök városba készülnek kikapcsolódni.
MENEDZSERMASSZÁZS HÁROM FELVONÁSBAN Bill Viola: Csend / Neo Kortárs Művészeti Tér
Bill Viola aktuális kiállítása a Millenium Házában a Csend címet viseli, és különleges belső utazásra hív minket. A három videó a néző türelmére és szemlélődő jelenlétére épít. KUNYIK KINGA ISMERTETŐJE.
SZÖKEVÉNYSTAFÉTA, AVAGY A MÁSKÉPPLÉTEZÉS SZIMFÓNIÁJA HATVAN FEJEZETBEN 13. Berlini Biennálé
Száznegyvenkét (142!) kegyetlen burmai tábornokot sikerült ártalmatlanná tennem összesen 212 női bugyival, mindezt kevesebb mint két perc leforgása alatt. Ezzel (az alkotók szerint) a legeredményesebb tíz közé kerültem a 13. Berlini Biennálé nyitónapján, június tizenharmadikán, pénteken. UPOR LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA.
MENEKÜLŐUTAK Amiben hiszünk. Esterházy Art Award 2025 / Ludwig Múzeum
Nem fogunk könnyű szívvel távozni, ha megnézzük az Esterházy Art Award rövid listájára került művészek munkáiból rendezett kiállítást a Ludwig Múzeumban. Nem mintha nem az derülne ki, hogy sok, erőteljes egyéni vízióval rendelkező, tehetséges alkotó dolgozik ma Magyarországon, hanem mert a művek olyan erővel szembesítenek a világ súlyos problémáival, ami mindenképpen felér egy kijózanító pofonnal. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: JUBILEUMI TEXTÚRA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN
Ünnepel a Textúra, tizedik alkalommal láthatjuk a műalkotásokból inspirálódó kortárs szerzők szövegeit a Szépművészeti Múzeumban. A bestof előadást Valló Péter rendezte, vele és a koreográfussal, Bodor Johannával, a jelmeztervezővel, Remete Krisztával és a projekt vezetőjével, Pénzes Borókával beszélgetett Merényi Ágnes.
A NOSZTALGIA ANGYALAI Chagall / Albertina, Bécs
Az orosz-zsidó származású francia festő, Marc Chagall (1887–1985) a párizsi iskola tagja, Henri Matisse és Pablo Picasso mellett a klasszikus modernizmus nagy hármasának része. Művei bemutatására ezúttal a bécsi Albertina tesz kísérletet. Az expresszionista és kubista stílusokból merítő, ám önmagának egyéni utat kijelölő Chagall nagyságát nehéz is lenne nem monumentális szintre emelni – önmaga sem maradt a földön, hiszen folyton a levegőbe emelkedett festményein is. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Hirdetés
A DÍSZÍTÉS ZABOLÁTLAN ÖRÖME Peche Pop. Dagobert Peche nyomában a 21. században / MAK Wien
Díszítő- és játékkedv jellemzi Dagobert Peche tragikusan rövid életművének munkáit, meg határtalan fantázia. Anne-Katrin Rossberg és Claudia Cavallar kurátorok pedig ugyanennek megmutatására törekedtek a MAK Wien kiállítótereiben. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
FÉL ÉLETEMBEN ÖNMAGAMAT KERESTEM Árnyék nélkül – Czimra Gyula művészete / Magyar Nemzeti Galéria
Amikor Voltaire a 18. században előállt a „műveljük kertjeinket” szlogenné vált mondatával, biztosan nem gondolta, hogy a 20. században valaki annyira komolyan veszi majd intését, mint a műszaki rajzolóból lett festőművész, Czimra Gyula, akinek életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában látható. KUNYIK KINGA RECENZIÓJA.
A VÁROSI FÁK ÜNNEPE Budapest100: KÖZ/ZÖLD
Május 23-án, a Budapest100 idei sétanapjának reggelén viharos szélben, potyogó esőben baktattam fel a Gellért-hegyre, a kiválasztott programom találkozópontjához. Már éppen elfogott a csüggedés, amikor találkoztam kalandra kész alkalmi sétatársaimmal, és néhány percig nagy levegőket véve csodáltam az alattunk feltáruló várost. Akármilyen is a helyzet, Budapest még mindig lenyűgöző, tele felfedeznivalóval. ŐRY JÚLIA ÍRÁSA.
MERÉNYI ÁGNES JÚLIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Eljött a hőn áhított nyár. És vele a hőségriadó. Mielőtt azonban hőemelkedést, netán hőgutát kapnának a szóviccektől, pillantsanak rá az ország (hő)térképére, célozzák meg hősiesen a Dunántúlt, Kelet-Magyarországot, netán Budapestet, a múzeumokban ugyanis kellemes hőmérséklet uralkodik, minimális hőingadozással. Ugyanez áll a mozikra és a koncerttermekre is. A hőhullámok csúcsán nincs mit tenni, mint hőszigetelt otthonukban pihegni egy-egy jó könyvvel, ám a hullámvölgyek idején nyugodtan merészkedjenek el szabadtéri koncertekre vagy színházba, a tömeges bulikon és a nézőtereken jó a testek hőátadása. MERÉNYI ÁGNES AJÁNLÓJA.
A TEMPLOM AZ EMBERBEN VAN Bolyongások. Ország Lili Kiscellben / Kiscelli Múzeum
A következő néhány bekezdésben csak az öröm és a lelkesedés hangján tudok szólni arról a nagyszerű kiállításról, amely jelenleg a Kiscelli Múzeum Templomterében látható. Most már világos: ez a tér azért jött létre, hogy egyszer Ország Lili műveit fogadhassa be. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
AMIVEL DOLOG VAN Szüts/Vojnich-cédulák – Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet kiállítása a Godot Galériában
Hölgyeim és Uraim, amit itt látnak, azt látják, a képeket nem írom le, noha a szépnevű ekhphrasis, azaz képleírás hagyományai és lehetőségei számosak. Lenne tehát kedvem egyrészt kalandként elveszni a SzütsVojnich-i tájban, másrészt új, ide készült verseket illeszteni a képekhez, de jobb, ha maradok a faltól falig céduláknál, régieknél és újaknál, az új is régi és viszont, a van sincs és a nincs is van. PARTI NAGY LAJOS KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓJA.
BORNEÓTÓL A VÁROSLIGETIG A Néprajzi Múzeum új, állandó kiállítása
Végigjártuk az októberben újranyílt Néprajzi Múzeumot a Városligetben, és arra biztatunk mindenkit, hogy kerekedjen fel és ismerkedjen meg ezzel az új kortárs közösségi térrel: a teljes helyszín és elrendezési elv nagyszerű: tökéletesen 21. századi intézménybe lépünk. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A KÉP MEGLETT, A MEGVILÁGOSODÁS ELMARADT MS mester és kora / Szépművészeti Múzeum
Egy kiállítás sosem csak az adott műalkotásokkal szoros kapcsolatban álló témát veti fel, hanem a kortárs kiállítással kapcsolatos elvárások egész seregét. Az MS mester és kora című kiállítás a régi korok titkai és a jelen korok elvárásai mentén egyensúlyoz. Ez egy halom kérdést és bizonytalanságot hozott elő számomra. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA.
CSÁKI JUDIT JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Ha végre itt a nyár... akkor nem csak a strand van itt (van-e újszülött, aki ezt nem ismeri?), hanem sok minden más is, mert ugyan bizonyos szezonok véget érnek, mások azonban épp most kezdődnek, júniusban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
















