Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához kötődő — érzelmi szálat is. GYÖRE GABRIELLA ÍRÁSA.
Hirdetés
A MUZSIKA GRANDJA
ÖNMAGUK ÁRNYÉKÁBAN Pina Bausch, Meryl Tankard: Kontakthof – Echoes of ’78 / Festspielhaus St. Pölten
Negyvenhat év után újra összeállt Pina Bausch egyik legfontosabb előadása, a Kontakthof ősbemutatójának szereplőgárdája, hogy még egyszer, valószínűleg utoljára találkozzanak az ikonikus darabbal. A Kontakthof – Echoes of ’78 csapata persze hiányos: az eredeti húszból mindössze kilencen vannak, akik még élnek, és vállalták is a szereplést. MEGYERI LÉNA KRITIKÁJA.
VÁZLATOK Dénes Várjon plays Béla Bartók
Bartók Béla 1920-ig komponált szólózongoraműveiből tartalmaz válogatást az a CD, amely nemrégiben jelent meg a Deutschlandradio / Deutsche Grammophon kiadásában, a Deutschlandfunk koprodukciójában. Az előadó Várjon Dénes, akinek játékát a Deutschlandfunk kölni kamaratermében rögzítették. A nyolc kompozícióból, illetve zongoraciklusból összeállított program a népdal-, illetve népzenei feldolgozásokra koncentrál, azon belül is elsősorban a magyar vonatkozásúakra. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Hirdetés
KINEK A TESTE Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai / Vígszínház, Házi Színpad
Személyiségjogilag valószínűleg rendben van a meggyilkolt anya lemeztelenített és szétroncsolt testének technikailag manipulált bemutatása, ámde esztétikai, etikai és eszkatológiai értelemben semmiképp. Legalábbis szerintem. Az alkotók szerint meg pont fordítva. És akkor most ezen a különbségen kénytelen vagyok túllépni. Már csak azért is, mivel a másfél órás színházi rítus éppen elég erénnyel rendelkezik ahhoz, hogy ne dobjon le róla ez a jókora értelmezési hiba. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
„KICSIT ZÖLD, KICSIT”… KABUKI Pintér Béla: Kabuki / Pintér Béla és Társulata
1972-ben Molnár Gál Péter azt írta Kazimir Károly kabukirendezéséről, a Csúsinguráról, hogy bár klasszikus japán darabról van szó, nem akar valódi kabukielőadást csinálni (mert nem is tudna), és szerencsére nem lett belőle „kamuki”. Pintér Béla új darabja, a Kabuki azonban vállaltan kamuki – a szó legjobb értelmében. DOMA PETRA KRITIKÁJA.
OLDOZZ FEL, ATYÁM! A megbízás, HBO Max
Megbocsáthat-e egy apa a fiának a feleség/anya megöléséért? És magának, amiért nem képes megbocsátani a fiának? Többek között ezeket a morális kérdéseket taglalja Brad Inglesby csodálatos új alkotása lebilincselő karakterein keresztül. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.
OTTHONUNK, A SZÍNHÁZ Molnár Ferenc: A testőr / Centrál Színház
Látványosan és elegánsan díszített, hangulatos lakásbelső, amelynek sok eleme emlékeztet a színházra – olyannyira, hogy a nézőnek akár az az érzése is támadhat, hogy Bagossy Levente, a Centrál Színház bemutatójának díszlettervezője egy önmagát stílusosan lakásnak álcázó kisebb színpadot varázsolt a színre. Ami vizuálisan is érzékelteti, hogy A testőr szereplőinek életét minden tekintetben átszövi a színház. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
HA A GYEREK TUDNÁ Frédéric Hambalek: Marielle mindent tud
„A gyerekem a mindenem” – hangzik a szerető szülők kedvelt közhelye, de vajon nem hiányolnák-e apró titkaikat, ha gyermekük valóban a mindenség szintjére emelkedne. A Marielle mindent tud egy abszurd helyzetbe került család krízisén keresztül, a humortól sem félve reflektál korunk globális bizalmi válságára. GYŐRI-DRAHOS MARTIN KRITIKÁJA.
„PRÓBÁLKOZTAM, HOGY ÖNMAGAM LEGYEK.” Bálványállítás. El Kazovszkij kiállítása / Godot Galéria
Élesen emlékszem arra a pillanatra, amikor először álltam El Kazovszkij művei előtt. Művészettörténet szakos egyetemista voltam, a pécsi Modern Magyar Képtárba mentünk tanulmányi kirándulásra. Azt rögtön felfogtam, hogy valami olyasmit látok, amit soha korábban; olyan titokzatos, idegen és érzéki világba kalauzol a művész, amely elemi erővel borul rám. ŐRY JÚLIA ÍRÁSA.
CSÁKI JUDIT NOVEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kulturális szezon első erős hónapja, az október ugyan lefutott, de novemberre is maradt még a lendületből: van színház, könyv, film, kiállítás, cirkusz, itthon és külföldön. Lehet jönni, menni, nézni, hallgatni, olvasni. CSÁKI JUDIT AJÁNLÓJA.
A MULTIVERZUM FOGSÁGÁBAN Békeharcos, 2. évad / HBO Max
A Békeharcos továbbra is napjaink egyik legjobb képregény-feldolgozása lehetne, ha nem kellene betagozódnia James Gunn stúdiófőnöki ambícióiba. BECSÁGH DÁNIEL KRITIKÁJA.
FÉNYBŐL ÉS PORBÓL Interjú Esther Kinskyvel
Esther Kinsky német író, költő és műfordító a kétezres évek elején költözött Budapestre, majd a magyar Alföld felfedezésére indult. Battonyán egy rég bezárt, romos mozira bukkant, amelyet helyre akart hozatni és újra akart indítani. A Messzebb látni című kötet ennek a lehetetlen vállalkozásnak a lenyomata, egyszerre leírás, útinapló és esszé Magyarországról, a magyar vidékről, a látásról és a közösségteremtésről. MESTERHÁZY LILI INTERJÚJA.
Hirdetés
KÉT SZERELMESPÁR Michael Shanks: Együtt
Michael Shanks könnyed, szellemes body horrorjában egy vergődő kapcsolat történetét látjuk, amely fokozatosan jut el a legmélyebb kérdésig: hol húzódik a határ két szerelmes ember között, akik minden akadályt legyőzve kívánnak eggyé válni. A való életben is házaspár Alison Brie és Dave Franco kettőse remekül működik ebben a vicces, szórakoztató és elgondolkodtató filmben. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
SKÓTKOCKA MEG ARANYKALITKA Georg Friedrich Händel: Ariodante / Opéra National de Paris
A Párizsi Nemzeti Opera Ariodante-előadásának tanúsága szerint a közönségsiker receptje egyszerű: elég egy kiváló rendezés, egy még kiválóbb karmester és zenekar, és egy megbízható szereplőgárda. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: MUCSI ZOLTÁN
Ha van színész, aki bejárta a szakma összes lehetséges formáját, Mucsi Zoltán biztosan az. Csáki Judit a szamárlétráról, a szabadúszásról, a színházalapításról, a színházmegszűnésről kérdezi őt – és még sok minden másról, ami mind színház. És van véleménye – meg tapasztalata.
A FELESLEGES EMBER Harris Dickinson: A mihaszna (Urchin)
Harris Dickinson rendezői bemutatkozása helyenként önismétlő, de többségében rendkívül erős, költői film, ami azt a létállapotot próbálja megragadni, amikor valaki többször is megkapja az utolsónak titulált esélyt, de sosem tud élni azzal. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
DRESS CODE: DENIM Gob Squad: Turn / Burgtheater
A Gob Squad Turn című legújabb bemutatója a Burgtheater egy kisebb épületében, a Kasino am Schwarzenbergplatz nevű térben született meg, ami eredetileg a Hadtudományi és Kaszinó Szövetséghez tartozott. Ezért valószínűleg nem véletlen, hogy magának az előadásnak a bécsi bálkultúra a tematikája. ZRINYIFALVI ESZTER ÍRÁSA.
MERÉNYLET Babarczy Eszter: Apám meghal
Elolvastam és megértettem Babarczy Eszter apám meghal című könyvét. Azt is, ami benne van, és azt is, ami nincs. Ha nem tudnám, ki volt Babarczy Eszter apja, akkor... De hát tudom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
POSTA MORTEM Audrey Schebat: Búcsúlevél / Rózsavölgyi Szalon
A produkciónak ez a két aduja van: Kiss Mari és Epres Attila. Nincsenek könnyű helyzetben. Egyrészt maga az anyag nem különösebben gazdag és árnyalt. Másrészt a rendezői koncepció meglehetősen szűk mezsgyére szorította őket. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MAGYAR ZENÉSZKÉNT ÚJ-ZÉLANDON Beszélgetés Illés Szabolcs hegedűművésszel és Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművészekkel
Várjon Dénes és Simon Izabella, a világhírű zongorista-házaspár és Illés Szabolcs, a régi zene historikus előadásának egyik legjelentősebb hazai művelője és kutatója a zenei élet egymástól meglehetősen távol eső területein tevékenykednek. Mégis zenéltek már együtt, és van egy közös, meghatározó élményük és szenvedélyük: Új-Zéland. MALINA JÁNOS INTERJÚJA.
A DOB MEG A BASSZUS, AVAGY VÉSZHELYZETI KORMÁNYZÁS Tim Mielants: Steve / Netflix
A Steve, a Netflix új premierje egyetlen nap története egy problémás tinédzsereknek fenntartott bentlakásos iskolában – de inkább drum and bassre zakatoló, megállás nélküli káoszmenedzsment. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
















