Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Különleges kiállítást láthattak a nézők szeptemberben és októberben a Ludwig Múzeumban. A Világszép Kortárs Kapcsolódások című tárlat legalább annyira szólt a gyerekekről, az együttes alkotás erejéről és a közösségteremtésről, mint a művészetről. 77 gyermekvédelemben élő és ott felnőtt fiatal találkozott és alkotott közösen Wirtz Ágnes kurátor ötlete alapján és vezetésével. ŐRY JÚLIA BESZÁMOLÓJA.
A produkciónak ez a két aduja van: Kiss Mari és Epres Attila. Nincsenek könnyű helyzetben. Egyrészt maga az anyag nem különösebben gazdag és árnyalt. Másrészt a rendezői koncepció meglehetősen szűk mezsgyére szorította őket. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A szombathelyi Augusztus Oklahomában előadásnak két nagy erénye van. Az egyik színészi: lehengerlő erejű a társulat női szakasza, akik mellett tökéletesen játszanak kiegészítő szerepet a férfiak. A másik rendezői: Alföldi Róbert nem akarja többnek mutatni Tracy Letts kommerszét, mint az valójában. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
„A részvét a fájdalom iránt, amelyet tulajdon sorsunk kelt másokban, nagyon különös, határozottan keményebb és hidegebb, mint amit tőlünk idegen bánattal szemben érzünk.” – mondja Thomas Mann József és testvérei című regényében, s ez okkal jutott eszembe. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A családi és közösségi nehézségeket feldolgozó, székely humornak nevezett vitális verbalitás ebben a baljós látvány- és hangzástérben kapja meg azokat az árnyalatokat, amelyek azután kiteljesednek a hétköznapokat felülíró borzalomban. Ám a Székely-darab és a budaörsi előadás még itt, az iszonyat kellős közepén sem fordít hátat a nevetve borzongatás vagy borzongva nevettetés eszköztárának. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Vár, várrom, leomló falak, vagy mindezek stilizált megjelenítése helyett asztalokat, székeket, laptopokat látunk a színen. És tizenkét elegáns férfit, kortársainkat, aki nem létrára másznak, hanem az asztalok mögé ülnek. Alföldi Róbert rendezése a Sarkadi-dráma alapján készült rockballadát metaforikus szinten értelmezve bontja ki annak ma is aktuális mondandóját. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Hamarosan bemutatják a 6színben Daniel Hrbek Újra hulla című darabját, a két főszereplő Csőre Gábor és Sághy Tamás. A darab egy nálunk kevésbé ismert, leginkább amerikai filmekben látott viszonyrendszert mutat be, miszerint egy színésznek van egy színészügynöke. Ennek kapcsán kérdeztük Csőre Gábort, aki jelenleg szabadúszó színész, több színházban játszik és sokat szinkronizál. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
A „fölvezetés”, vagy más szóval az „elővezetés” szertartásának eleganciájára – mint a bámész közönség tagja – egy hajdani, osztravai színházi fesztivál kísérőprogramja során, az ottani ménes legszebb egyedeinek megsétáltatásakor figyeltem föl. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Mostanság minden egyes Liliom-rendezésről szóló kritikának lehetne az a kezdete, hogy komoly vállalást tesz, aki ehhez a szöveghez nyúl, mert a közelmúltban is olyan erőteljes előadói értelmezések születtek, hogy igen nehéz valami újszerű és megvilágító értelmezéssel előállni. Kovalik Balázs budaörsi rendezésének ez egyértelműen sikerült. MUNTAG VINCE KRITIKÁJA.
Míg Arthur Miller eredetijében a múlt számtalan szellemképe kínozza Willy Lomant, addig a Centrál Színházban látható, Alföldi Róbert által rendezett Az ügynök halála elsősorban a jelenre koncentrál, bezárva a távlatokat egy nyomasztó nappaliba, ami az ügynök halála után csak szebb lesz, mint életében volt. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Birtokolhatunk-e valamit, aminek jogos tulajdonlása magunkban is kétségeket kelt? És szét tud-e esni valami, ami úgy jött létre, hogy előtte valami már szétesett, épp úgy, ahogy az ő előtte való is darabjaira hullott? S mi ez a kusza és hullámzó gubanc, amit családi életnek, esetleg nemzetnek hívunk? GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A Radnóti Színházban bemutatott 3tél című darab szerzője, Tena Štivičić Londonban élő horvát drámaíró. A mű egy zágrábi villában játszódik, amelynek egyik lakásában négy nemzedék asszonyainak-lányainak életét követhetjük három kimerevített idősíkban: 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben. Az előadást Alföldi Róbert rendezte, a szerzővel pedig a január 27-i előadás után találkozhat a közönség. Vele beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Ennél többet nemigen tehettek volna az alkotók a darabbal, amely sajnos gyógyíthatatlan. Miként a benne ábrázolt társadalmi betegségek is gyógyíthatatlannak tűnnek. Ebben élünk. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.