Kinek szól a könyv, amely címében hirdeti, hogy egy ország 16 000 éves történetét a legrövidebb formában foglalja össze? Lehetséges-e ez, és ha igen, van-e értelme? Ismeretterjesztés, szórakoztatás, tudomány? Lesley Downer Japán legrövidebb története című könyvében ezen a határon egyensúlyozik. DOMA PETRA KRITIKÁJA.
Elba egy elmegyógyintézetben nő fel, holott semmi baja nincs. Az édesanyja nem saját akaratából került oda, pedig már a 20. század vége felé jár az idő. Van-e szabadulás innen, és létezik-e szabadság a külvilágban? Viola Ardone A nagy csoda című regénnyel lezárja a múlt század második felének Olaszországában játszódó trilógiáját. MERÉNYI ÁGNES KRITIKÁJA.
Lyndsy Spence jó érzékkel választotta a Díva születik című kötetéhez a Maria Callas titkos élete alcímet. A dívaság, kivált Callas magán- és művészi élete folyvást találgatások és újságcikkek tárgya volt. A közönség imádta legendás, de ellentmondásos színpadi teljesítményét, falta szomorú végű szerelmi drámáját Onaszisszal, de sosem tudta megfejteni titkát. Vajon a szerzőek sikerült ez? HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA.
Már megint az év legviccesebb könyve – ezzel a szlogennel ajánlja magyar kiadója a svéd Jonas Jonasson új kötetét, az Algot, Anna Stina és az áldott pálinkát. A szerző hetedik regényét Kúnos László szokásosan szellemes magyar fordításában olvashatjuk. S az ajánlás nem is túloz. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
A budapesti zongorista alcíme szerint is igaz történetet beszél el zenéről, túlélésről és reményről. Roxanne de Bastion nagyapja emléktöredékeiből próbálja rekonstruálni a múltat, a háború előtti felhőtlen, gondtalan életet, ami szertefoszlott a világégésben. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
A véletlen sodorja össze egy berlini lokálban az első filmjére készülő Leni Riefenstahlt és a már tapasztalt írót, forgatókönyvírót, Balázs Bélát. A két világ találkozása akár egy romantikus, akár egy háborús film kezdete lehetne. Nem véletlen, hiszen az elsőkönyves szerző, Szűcs Dóra forgatókönyvíró, rendező és producer. Vajon hogyan épít fel egy regényt? GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
Sűrű erdő szélén című regényével – melyet az Athenaeum Kiadó idén jelentetett meg – Leo Vardiashvili berobbant az angolszász irodalomba: nem csupán felkerült az első tíz legfontosabb regény listájára, de a mértékadó lapok – így például a The Guardian, az Observer vagy a Financial Times – is dicséreteket zengenek róla. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Örömteli újdonság a könyvkiadásban, hogy mintha a kiadók kitörtek volna az angolszász irodalom bűvköréből, és egyre több „kis nyelv” műveit fordítják magyarra. Tina Harnesk Akik a hóba vetnek című regénye svéd nyelven született, de a számik között játszódik, és irodalmi erényei mellett kultúraközvetítő missziót is vállal. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
Iglódi Csaba a magyar ipartörténet fontos szereplőjének, a Dreher dinasztiának családregényben állít emléket. A Dreher-szimfónia több nemzedék sorsának alakulását idézi meg. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Remek borítókkal újult meg az Athenaeum Kiadó városi sétakönyv-sorozata. Deák Judit kötete a Városligetbe és a Margitszigetre vezeti az olvasót, Maczó Balázsé pedig A rejtelmes Népszínház utcába. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Amikor az áldozat kerekedik felül: szicíliai történet arról, hogyan áll talpra egy fiatal lány a nemi erőszak traumája után, hogyan fordul szembe az ellenséges falusi környezettel, s mindezek tetejébe a törvénnyel is. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
Száznyolcvan éves fennállását ünnepelte tavaly az Athenaeum kiadó. Egyszerre kézenfekvő és méltó módját választották a kiadó munkatársai az ünneplésnek: díszkiadás-sorozatot adtak közre „saját” klasszikus szerzőikből. A szerzők, a művek kiválasztása és a kötetek külalakjának, tipográfiájának megújítása főhajtás a kiadói hagyomány előtt, ugyanakkor továbblépés is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.