Attól még, hogy Viripajev Részegek című darabja meglehetősen lusta írói munka, adott a lehetőség, hogy kortárs alkotók komolyan foglalkozzanak vele, s a rendelkezésükre álló eszközökkel elmeséljék, ami eszükbe jut róla. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A székesfehérvári a nyolcadik magyar bemutató A király beszéde című darabból, amelyet a Tom Hooper által rendezett nagy sikerű film után a forgatókönyvíró, David Seidler adaptált színpadra. De miért érdekli a (magyar) közönséget ilyen nagyon VI. György király beszédhibája? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
És nem: amíg a Fidesz van hatalmon, nem lesznek nyilvánosak az ügynökakták. Hozzáteszem: amíg a szocialisták voltak hatalmon, addig sem lettek nyilvánosak. Nyilván mindkét pártnak súlyos érdeke fűződik ahhoz, hogy így legyen és így maradjon. Bereményi Géza és Kovács Kriszta Apacsok című drámája: ügynökdráma. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Bagó Bertalan a székesfehérvári alkotói korszaka alapján olyan rendezőnek tűnik, aki képes szakszerűen összerakni egy-egy mutatós előadást a részelemekből. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Egy elidegenedett, végtelenül közönyös család életébe eljöhetne a megváltás, esélyt kaphatnának a jobbra, a változásra, ám ők nem csupán nem kívánnak élni vele, de észre sem veszik a lehetőséget. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA.
Güllen lakosai reménykedve várják a milliomosnőt, ott toporognak egymás mellett az állomáson. A szokottnál egyénítettebb, érdekesebb karaktereknek tűnnek, így felrémlik annak lehetősége, hogy Bagó Bertalan székesfehérvári rendezése talál olyan fogást Dürrenmatt darabján, amely számomra is vonzóan érdekessé teheti Az öreg hölgy… bemutatóját. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
A bemutató egészén látszik a fehérvári társulat ereje, s külön méltánylandó az a kollektív munka, amelyet a színészek az előadás létrehozásába fektetnek. Nyilvánvaló, hogy a Tragédia folytatásának megszületése mind a vállalást, mind a szakmai színvonalat tekintve fontos esemény. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
A fehérvári színház elmúlt éveit vizsgáló elemzésünk második részében a társulat, vagyis a színészek és a rendezői kar áll a fókuszban. Emlékezetes szerepek, kiemelkedő előadások. És a konklúzió. URBÁN BALÁZS ELEMZÉSE.
Kétrészes elemzésben vizsgáljuk, mi történt a Vörösmarty Színház legutóbbi, 2012-es igazgatóváltása óta. Rendezőkről, társulatról, a színház és a város, illetve a színházi szakma kapcsolatáról szól az első fejezet. URBÁN BALÁZS ELEMZÉSE.
994 fényes ősze. Tele az udvar vendéggel. Viselkedni kell, hisz holnaptól már nem az eddigi „édes, szép, mulatságos és félelmetes Isten”, hanem egy szomorú Feljebbvaló vigyáz majd a népre. Csak az a böjt ne lenne. Meg ez a folytonos kongatás. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Régóta érik ez a beszélgetés. A kalandos sorsú rendező, Szikora János a rengeteg váltás és helyváltoztatás után lenyugodni látszik Székesfehérváron. Érdekes. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Bagó Bertalan, a rendező és Tucsni András, a dramaturg, nem csupán honosította a Hamvai Kornél által fordított darabot. Ők „megfejtették” a bajok okát, miközben New Orleansból elhozták Siófokra Blanche Dubois-t, meg a tragédiáját. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Négy rendező, öt Ádám, öt Éva, négy Lucifer, a további szerepekben pedig a Vörösmarty Színház teljes társulata. Olyan előadás ez, amely minden színházi évkönyvbe, tanulmányba, összefoglaló jellegű írásba bekerül majd – függetlenül attól, hogyan is sikerült valójában. Amivel nem azt akarom mondani, hogy mindegy is, hogyan sikerült… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Harminchat éves korára megállapodni látszik, nagyjából egyenlő távolságra lakik Kecskeméttől és a budapesti belvárosi színházaktól. A színész és a zeneszerző jól megfér benne, bár magának nem szívesen ír dalokat. Ha mégis úgy alakul, már tudja magát kívülről hallani. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Ha egy dráma egy évadon belül, gyors egymásutánban több színháznak is a repertoárjára kerül, hajlamosak vagyunk különleges aktualitást tulajdonítani neki. Pedig lehet, hogy ez felesleges; néhány örökösen és reménytelenül aktuális darab bármikor eszébe juthat egy rendezőnek vagy egy igazgatónak. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.