Hét éve annak, hogy Schilling Árpád a magyar színházművészet zászlóshajójának számító független társulat üzemeltetése helyett a színház intézményességének és társadalmi hatásának kritikai vizsgálata felé fordult. A párt című, nemzetközi koprodukcióban készült előadás a Krétakör ebben az időszakban készült munkáinak szintéziseként értelmezhető. KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.
Bertolt Brecht
AZOKÉ LEGYEN, AKIK JÓL BÁNNAK VELE
REDUKÁLT ÉRZELMEK Bertolt Brecht: Angliai Második Edward élete / Katona József Színház, Kecskemét
Mezítelennek mutatkozik a Kelemen László Kamaraszínház színpada; Ambrus Mária gyakorlatilag teljesen lecsupaszíttatta a teret. A négy világító neoncsőn kívül csak a padló tudatosítja a terembe lépő nézővel, hogy itt ma előadást fog látni. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
ÉKTELEN BAAL Bertolt Brecht: Baal / Színház- és Filmművészeti Egyetem
Nem könnyű feladat elé állítja a végzős színészosztályt Forgács Péter rendező, amikor statikus formákhoz köti Brecht metaforákban burjánzó és helyszínváltó epizódokból építkező Baal című drámáját, megfosztva ezzel a hallgatókat a szerepformálás „hagyományos” eszközeitől. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
MÁR HOLNAP VAN Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör – Tatabánya / Tatabányai Jászai Mari Színház
A korrupt, kaján, szeszélyes észjárású bíró, ha épp nem akasztani viszik, babakocsi és ülőkád formájú bohókás szerkezetben imbolyog a magasban, vagy földközelben. Míg Acdak, a suttyóból potentáttá lett alkalmi bölcs cinikusan igazságot (és észt) oszt, lezajlik pár rezsimváltás. KOVÁCS DEZSŐ ÍRÁSA.
