Az operett szűk évszázados virágzását egyfajta hanyatlástörténetként szokás bemutatni, mely Offenbach éles társadalombírálatának magaslatáról Lehár „se veled, se nélküled” problematikájának mélységeibe hanyatlik. A szép elméletet azonban mifelénk ritkán igazolja a színházi gyakorlat. BÓKA GÁBOR KRITIKÁJA.
Budaörsi Latinovits Színház
HÉTKÖZNAPI VALÓSÁGUNK OPERETTBEN ELMESÉLVE
KÉK, SÁRGA, VÖRÖS Székely Csaba: Az igazság gyertyái / Budaörsi Latinovits Színház
A családi és közösségi nehézségeket feldolgozó, székely humornak nevezett vitális verbalitás ebben a baljós látvány- és hangzástérben kapja meg azokat az árnyalatokat, amelyek azután kiteljesednek a hétköznapokat felülíró borzalomban. Ám a Székely-darab és a budaörsi előadás még itt, az iszonyat kellős közepén sem fordít hátat a nevetve borzongatás vagy borzongva nevettetés eszköztárának. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
SLAM AZ EGÉSZ VILÁG Martin Crimp: Cyrano de Bergerac / Budaörsi Latinovits Színház
Cyrano de Bergerac néhány évnyi szünet után tért vissza a magyar színpadokra. Igaz, a korábbiaktól eltérően nem visel látványos kosztümöt, nem forgatja szüntelen kardját és nem is Edmond Rostand Ábrányi Emil által magyarított verseit mondja. A budaörsi Cyrano kortársi hangot üt meg, mai magyar slammer lévén – még akkor is, ha közben francia csatatereken teszi kötelességét. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
ÁTLÁTSZÓ FALAK ÉS MONDATOK Suzanne Osten–Per Lysander–Németh Nikolett: Médea gyermekei / Budaörsi Latinovits Színház, Városi Ifjúsági Klub
Van eredménye annak, ha egy színház évek óta igyekszik kiemelt figyelmet fordítani a gyerek- és ifjúsági előadásokra. Az ilyen műhelyek idővel saját formanyelvet és magabiztos, a különösen kritikus tinédzserközönség számára is működő színészi eszköztárat alakítanak ki. A Budaörsi Latinovits Színház Médea gyermekei című előadása is megerősíti mindezt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
MINDEN ÉS MINDENKI ISTEN Ivan Viripajev: Részegek / Budaörsi Latinovits Színház
A Budaörsi Latinovits Színház Részegek című előadásában csak homályos utalásokat kapunk, hogy a szereplők honnan jönnek, és merre tartanak, közös nevezőjük a részegség: az az állapot, amely időn, téren és törvényen kívül helyezi őket. A részegség állandósult létállapota metaforává válik. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
ÉJJEL A ZEPPELIN TETEJÉN Ödön von Horváth: Karoline és Kasimir / Budaörsi Latinovits Színház
A Zeppelin ott lebeg felettünk. Vagy közöttünk. Legalábbis a Budaörsi Latinovits Színház kopár színpadának közepéről ágaskodik felénk és részben fölénk a Zeppelint formázó vasszerkezet a Karoline és Kasimir című előadásban, mintegy folyamatosan emlékeztetve a múlt és jelen várakozásaira, vágyaira, reményeire. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
HÁNYAT ÍRUNK? HOL ÉLÜNK? A kőszínházak bemutatói a 2023/24-es évadban
Francba a részletekkel! Melyik évszázad? Melyik ország? Mióta gyerekelőadás a Tóték? Van-e Móricz Zsigmondnak Szerelem című drámája? Megnéztük, mit kínálnak a színházak az elkövetkező évadban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
MEGINT EGY LILIOM? Molnár Ferenc: Liliom / Budaörsi Latinovits Színház
Mostanság minden egyes Liliom-rendezésről szóló kritikának lehetne az a kezdete, hogy komoly vállalást tesz, aki ehhez a szöveghez nyúl, mert a közelmúltban is olyan erőteljes előadói értelmezések születtek, hogy igen nehéz valami újszerű és megvilágító értelmezéssel előállni. Kovalik Balázs budaörsi rendezésének ez egyértelműen sikerült. MUNTAG VINCE KRITIKÁJA.
HESS, VALÓSÁG! Tennessee Williams: A vágy villamosa / Budaörsi Latinovits Színház
Én megértem, hogy Blanche ennyire ki van akadva erre a bunkó polákra, Stanley-re. Azt meg pláne megértem, hogy a bunkó polák ki van akadva erre a mimózát színlelő Blanche-ra, akinek csak akkor van egy-két őszinte mondata, ha mattrészeg. És akkor sem mindig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ÖRVÉNY ÖRVÉNYT HÍV ELŐ Annie Baker: John / Budaörsi Latinovits Színház
Keresztény és zsidó misztika találkozása a párkapcsolati traumákkal Gettysburgben. A Budaörsi Latinovits Színházban látható John erős mondatokkal jó atmoszférát teremtő, összességében azonban mégsem átütő erejű előadás. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
MINDENÉRT AZ ANYA A HIBÁS Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről / Budaörsi Latinovits Színház
Lionel Shriver regényének kiindulópontja egy iskolai tömegmészárlás, amelyet egy 16 éves fiú követett el. A regény és a belőle készült előadás viszont azért jó, mert túllép az egyszerű közhelyek és a bulvár világán. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
HOSSZÚ HARAG HIÁNYÁBAN Bertolt Brecht–Paul Dessau: Kurázsi és gyerekei / Budaörsi Latinovits Színház
„Azt mondod, meghalok?” – kérdi az őrmester az őt mustráló Kurázsitól. Szembesülve az előadással, a néző is felteszi magában a kérdést. Azt mondod, csúnya vége lesz? Mert tehetetlenek vagyunk? Hát, nagyon úgy néz ki. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
TUDOD, HOGY VAN EZ Varsányi Anna: Az eprésző kislány / Budaörsi Latinovits Színház
Mindenki egyszerre kiabál, jönnek gyors egymásutánban a pálinkakörök, aztán az otromba vidéki sztereotípiák és a „népies” giccs mögött lassan kibontakozik a magát gyerekszerepben tartó falu igazi története. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
WELLINGTON NYOMÁN Mark Haddon-Simon Stephens: A kutya különös esete az éjszakában / Budaörsi Latinovits Színház
Mark Haddon sokszorosan díjnyertes ifjúsági regényéből több sikeres színpadi adaptáció is készült. Az Asperger-szindrómás Christopher történetét most a Budaörsi Latinovits Színház játssza gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
HAZUDTAM. ÉS? Csiky Gergely – Mohácsi testvérek: Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony / Budaörsi Latinovits Színház
Csiky Gergely után, miatt és helyett írták a Mohácsi testvérek a darabot, írja a színlap, s a friss mű hosszú címe tulajdonképpen egyetlen „Phíjjj!”-t, egy, a galád hősökre vonatkozó, utálkozó alkotói kiköpést takar. Az indulatos véleménynyilvánítás sikerült. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
