Füst Milán

EMBER. ÁLLAT.
Füst Milán: Boldogtalanok / Örkény Színház

,,És mennyire »bodós« az előadás?” – jön szembe megint a kérdés. Hát nagyon. Csak most nem írható le látványosan a Bodó Viktor munkáihoz tapadt hívószavakkal: őrület, káosz, obszcenitás, stb. Pedig most is arról van szó, hogy a rendező kihall valami egyedit, megérez valami esszenciálisat a választott darabból, és ezt az észleletet – nem szimplán egy addig be nem járatott olvasatként – képes maximálisan át is adni, e köré szervezve az előadás egészét. SZILÁGYI ZSÓFIA EMMA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

TÍZMÁZSÁS LETARGIA
Karinthy Gábor: Összegyűjtött versek

A versolvasó közönség sokat hallott Karinthy Gáborról, de kevéssé ismeri.Tud arról, hogy a Karinthy-dinasztia tagja, hallott a betegségéről, az „ördöggörcs”-ről, de nemigen olvassa a verseit, pedig három kötete is megjelent. Összegyűjtött verseit Kőrizs Imre szerkesztette, utószót is ő írt hozzájuk, s e munka révén tovább gazdagodott az életmű. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

VENDÉGSÉGBEN FÜST MILÁNNÁL
„A mester én vagyok”. Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet műgyűjteménye / Petőfi Irodalmi Múzeum

Látszólag képzőművészeti kollekció, de lényegében mégsem az Füst Milán és feleségének közszemlére tett gyűjteménye, inkább valamiféle képes napló arról, kikkel barátkozott, s milyen témák és ideák iránt érzett vonzódást a legszomorúbb magyar író. IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

ALIGHANEM
LégyOtt – Füst Milán / Nyugat 100, PIM

„Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van” – valamiért ez a Füst Milán-mondat mindig az elsők között hangzik el, ha róla van szó, talán, mert oly egzakt, és sarkosan lekerekített; ugyanakkor a harmadik róla szóló mondat máris Füst különcségeiről, szerepjátékairól szól. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez