Attól még, hogy Viripajev Részegek című darabja meglehetősen lusta írói munka, adott a lehetőség, hogy kortárs alkotók komolyan foglalkozzanak vele, s a rendelkezésükre álló eszközökkel elmeséljék, ami eszükbe jut róla. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A Budaörsi Latinovits Színház Részegek című előadásában csak homályos utalásokat kapunk, hogy a szereplők honnan jönnek, és merre tartanak, közös nevezőjük a részegség: az az állapot, amely időn, téren és törvényen kívül helyezi őket. A részegség állandósult létállapota metaforává válik. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
Bocsárdi László hisz ebben a szövegkönyvben. Nincs mit tenni. Aki ismeri az ő erejét és fényes rendezői tehetségét, biztos lehet abban, hogy amiben Bocsárdi hisz, abból előadás lesz. S világszerte megesik, hogy egy ritkásabban szőtt szövegből is sikeres előadás születik. Most is festői redőzet rejti a… mit is? GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.