Új „Jókai-regény” született Szécsi Noémi tollából. A szerző nőtörténeti szempontból, Jókai anyja, feleségei, nevelt lányai és más nőrokonai szemszögéből rajzolja meg a 21. századi olvasó számára a nagy mesemondó portréját. Visszaemlékezésekre és levelezésekre támaszkodva mutatja meg, hogyan hatottak a nők Jókai személyiségének alakulására, majd hogyan jelentek meg a valóságos nőalakok a regényekben. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Jókai Mór
ÚJ JÓKAI-REGÉNY
KÖTELEZŐK RÖVIDEN Jókai Mór–Selmeczi Bea–Szikora János: A kőszívű ember fiai / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Egy jól ismert szöveg színházi adaptációjának a ráismerés örömén túl arra is lehetőséget kellene adnia, hogy friss szemmel, új, aktuális nézőpontból tekinthessünk az adott műre. A Vörösmarty Színház előadása ugyan tesz erre kísérletet, de a látványos díszlet és jelmezek ellenére is csupán a kötelező tananyag felmondásáig jut. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
A JÓKAI-KÓD Balázsi József Attila – Kiss Gábor: Jókai-enciklopédia. Szavak, kifejezések magyarázata és személyek, földrajzi helyek, történelmi események bemutatása
Jókai, a kötelező. Jókai, az elavult. Jókai, az érthetetlen. Nehéz eldönteni, hogy a „nagy magyar mesemondó” regényeinek ismeretlen szavai vagy terjedelme riasztja-e jobban az ifjú olvasóközönséget. Az első nehézség orvoslására született a Jókai-enciklopédia. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
ÍGY ZAJLIK (PONTOSAN) Szálinger Balázs: Al-dunai álom
Szálinger Balázs költő, drámaíró első prózakötete idén ősszel jelent meg. A szerző utóbbi verseskötetei után sem távolodott el a költészettől és ezt nemcsak a szövegekbe illeszkedő versek mutatják. Mégis a magán- és közéleti közlések, a történelmi és földrajzi kutatások, a magyar és (közép- és kelet-)európai sorok összességében egy új Duna-regényt adnak ki. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
KI MERNE ISTENNEK VISSZASZÓLNI? Beszélgetés Háy János íróval
Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
ASZTALNÁL, MUNKARUHÁBAN Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE.
A VÁGY TITOKZATOS TÁRGYAI Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
A három írás lényegében három írói portré, Babitsé, Jókaié, Bessenyeié. Mindannyian éppen kívül rekedtek a saját világukon, az önazonosság hiányától szenvedve tengetik napjaikat. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
JÓKAI-MELLÉKLET Szajbély Mihály: Jókai Mór
Nemcsak a Jókai anyagi helyzetét, második házasságát a mai bulvárlapok módjára megszellőztető sajtó igyekezett az író életének történeteit kisajátítani, regényesíteni, hanem az író Jókai történetei, regényei is szoros, bizalmas szimbiózisban éltek a korabeli sajtóval. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
CSAK TŰZ LEGYEN Jókai Mór–Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Szegény gazdagok / Budapesti Nyári Fesztivál 2010
A darabbeli, Babérossy Leander-féle társulat Ügyelőnője (a jó humorú Nagy Anikó) kacsintva kér elnézést az Othello-betét egy szál színpadi nézőjétől: Mi nagyon rosszak vagyunk! Az előadás is rá-rászorul az elnézésre. De nincs nagy vész. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
SE HÚS, SE HAL Jókai Mór: A komédiás had, avagy Thespis kordéja / Katona József Színház, Kecskemét
„Ezt a jó darabot még nyilván a Bodolay választotta” – mondja partnerének egy, az előadás szünetében csalódottan távozó, jól öltözött hölgy. Abban, hogy ki tűzte műsorra, valószínűleg téved, abban viszont igaza van, hogy nem a magyar irodalom ismeretlen remekművéről van szó. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
JÓKAI MÓR ÉLETKORA Budapesti Negyed 2007/3-4.
Jókai Budapestje, Budapest Jókaija – e tematikát tárgyazza a folyóirat legutóbbi két száma. Kultusz és ellenkultusz: parókás, zsidós karikatúraalaktól a nemzeti díszkiadásig, az aggkori erotomániától a szoborállításig. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
