Juhász Vince

HÉTKÖZNAPI VALÓSÁGUNK OPERETTBEN ELMESÉLVE
Jacques Offenbach: A Répakirály / Budaörsi Latinovits Színház

Az operett szűk évszázados virágzását egyfajta hanyatlástörténetként szokás bemutatni, mely Offenbach éles társadalombírálatának magaslatáról Lehár „se veled, se nélküled” problematikájának mélységeibe hanyatlik. A szép elméletet azonban mifelénk ritkán igazolja a színházi gyakorlat. BÓKA GÁBOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KÉK, SÁRGA, VÖRÖS
Székely Csaba: Az igazság gyertyái / Budaörsi Latinovits Színház

A családi és közösségi nehézségeket feldolgozó, székely humornak nevezett vitális verbalitás ebben a baljós látvány- és hangzástérben kapja meg azokat az árnyalatokat, amelyek azután kiteljesednek a hétköznapokat felülíró borzalomban. Ám a Székely-darab és a budaörsi előadás még itt, az iszonyat kellős közepén sem fordít hátat a nevetve borzongatás vagy borzongva nevettetés eszköztárának. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

SLAM AZ EGÉSZ VILÁG
Martin Crimp: Cyrano de Bergerac / Budaörsi Latinovits Színház

Cyrano de Bergerac néhány évnyi szünet után tért vissza a magyar színpadokra. Igaz, a korábbiaktól eltérően nem visel látványos kosztümöt, nem forgatja szüntelen kardját és nem is Edmond Rostand Ábrányi Emil által magyarított verseit mondja. A budaörsi Cyrano kortársi hangot üt meg, mai magyar slammer lévén – még akkor is, ha közben francia csatatereken teszi kötelességét. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ÁTLÁTSZÓ FALAK ÉS MONDATOK
Suzanne Osten–Per Lysander–Németh Nikolett: Médea gyermekei / Budaörsi Latinovits Színház, Városi Ifjúsági Klub

Van eredménye annak, ha egy színház évek óta igyekszik kiemelt figyelmet fordítani a gyerek- és ifjúsági előadásokra. Az ilyen műhelyek idővel saját formanyelvet és magabiztos, a különösen kritikus tinédzserközönség számára is működő színészi eszköztárat alakítanak ki. A Budaörsi Latinovits Színház Médea gyermekei című előadása is megerősíti mindezt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez