Látványosan és elegánsan díszített, hangulatos lakásbelső, amelynek sok eleme emlékeztet a színházra – olyannyira, hogy a nézőnek akár az az érzése is támadhat, hogy Bagossy Levente, a Centrál Színház bemutatójának díszlettervezője egy önmagát stílusosan lakásnak álcázó kisebb színpadot varázsolt a színre. Ami vizuálisan is érzékelteti, hogy A testőr szereplőinek életét minden tekintetben átszövi a színház. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Kárpáti Enikő
OTTHONUNK, A SZÍNHÁZ
A PARTON Jon Fosse: Reggel és este / Ördögkatlan Produkció, Jurányi Ház
Születés és halál. Két évszám, közöttük az élet mint kötőjel feszül. Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy halász. Egyszer volt, hol nem volt, meghalt egyszer egy halász. Bérczes László Fosse-adaptációja nem a norvég világfájdalom súlyát hordozza, hanem egy arcon átfutó félmosoly békés melankóliáját. PAMLÉNYI LAURA KRITIKÁJA.
FOLYTATÁS? Márton László – Darvasi László – Závada Pál – Tasnádi István: Az ember tragédiája 2.0 – székesfehérvári Vörösmarty Színház
A bemutató egészén látszik a fehérvári társulat ereje, s külön méltánylandó az a kollektív munka, amelyet a színészek az előadás létrehozásába fektetnek. Nyilvánvaló, hogy a Tragédia folytatásának megszületése mind a vállalást, mind a szakmai színvonalat tekintve fontos esemény. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
MEGOLDJÁK Michael Frayn: Függöny fel! / Szegedi Nemzeti Színház
Eljön a pillanat, amikor a színészek ellen nem a világ, hanem ők maguk esküdnek össze, és a rendező csak annyit tehet, hogy magán kívül üvölt a takarásban: „Nem érdekel, oldjátok meg!” JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
AZ ERŐSZAK KÉPEI Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk / Jászai Mari Színház, Tatabánya
„MERT AZ MAGA TŰZ… UGY VIGYÁZZATOK:” Pintér Béla: Szutyok / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Amikor egy Pintér Béla-darab előadásában egy fia Pintér Béla sem mutatkozik, akkor lehet igazán felmérni, vagy legalábbis megérezni a Pintér Béla-dráma formátumát, a szöveg értékeit vagy esetleges gyengéit. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
FALON INNEN ÉS TÚL Dosztojevszkij: A félkegyelmű / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Az első felvonás végén a Rogozsint játszó László Zsolt áttöri a hátsó falat. Kicsiny, szakrális tér nyílik meg előttünk, és nincs más választásunk, mint hogy közelebbről megismerkedjünk vele – lévén, hogy csak ezen keresztül lehet kijutni a büfébe. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
VÁNKOSTÁNC Závada Pál: Jadviga párnája – Belvárosi Színház (Orlai Produkció)
Az író mesterfokon oldotta meg a némi tartózkodással várt munkát, saját nagysikerű művének színpadra ültetését. A regény legfontosabb tartalmai, erényei, jegyei megmaradtak, de egy másik Jadviga párnája keletkezett. Szuverén alkotás. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
