Krasznahorkai László

SZÍNHÁZ A MOZIVÁSZNON – EGY NEMZETKÖZI KOPRODUKCIÓ TANULSÁGAI A KRITIKUS SZEMÉVEL
Krasznahorkai László: Herscht 07769 / Theaterhaus Jena, Örkény Színház

Egy színházi előadás esetében az az elsődlegesen fontos, hogy átgondolt rendezői koncepció mentén, a színházi formanyelv adekvát használatával, valamint hiteles, átélt színészi játék közvetítésével elevenedjék meg a történet a színpadon – hogy a felhasznált szöveg műfaját tekintve dráma vagy epika, az másodlagos. Olykor azonban az elbeszélő szöveg esztétikai sajátosságai mégis megkérdőjelezik a színpadra állítás szükségességét. Krasznahorkai László Herscht 07769 című nagyelbeszélése, bár vitathatatlanul fontos kérdéseket tárgyal, a színpadon nehezen találja a helyét. IVÁNYI-SZABÓ RITA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

TÉVEDJ EL, ÉS TALÁLJ KI A LABIRINTUSBÓL
Interjú Darvasi Lászlóval

Napokig csak néztem a három kötetes nagyregényt, vártam a megfelelő időt. De mint mindegyik Darvasi-regény, ez is hamar beszippantott. A 20. század valóságában visszaköszönnek régi, és felbukkannak új legendás alakok is. Családregény? Történelmi regény? Hatalmas vállalkozás írónak, de olvasónak is. A nagyregény születéséről és személyes 20. századáról is beszélgettünk Darvasi Lászlóval. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

EZEKET A SZÖVEGEKET ÉPP OLYAN KOMOLYAN VETTEM, MINT BÁRMELYIK KORÁBBI ÍRÁSOMAT
Beszélgetés Szvoren Edinával

Pastiche, stílusgyakorlat, imitáció. Új kötetének írásaiban Szvoren Edina pályatársai bőrébe bújik, az ő stílusukban ír. Hogyan ragadta meg a kiválasztott szerzők írásainak lényegét? A nyelv, a stílus, a történet, vagy az atmoszférateremtés volt-e a fogódzója? És vajon mi volt a kísérletének célja? MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

GOLLAM KÖZBESZÓL
A fecsegő potyautas 85.

„Mióta könyörögtem a Nádasnak. A gombosszegi zsinagóga előtt térdepeltem előtte, hogy barátkozzon az Omegával. Írnak oratóriumot a Világló részletekből, aug. 20-án nyomatás a Halászbástyán, Monorig elhallatszik, ott meg már a valóság az úr.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

SZINTE RADIOAKTÍVAK
Krasznahorkai László estje a Literárium évadzáró sorozatában

Felgyújtotta a jobb kezét, mert elégedetlen volt a Sátántangó első fejezeteivel. A legjobb barátja egy látogatás alkalmával felgyújtotta a házát, de az est végén csendesen bólogatva megegyeznek abban, hogy ennek ma már nincs semmilyen jelentősége. Csendes és nyugodt beszéd folydogál keresztül szélsőséges történéseken. Nem ironikusan, nem ellentétezőn, hanem a szubjektív valóság megidézéseként. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

POSZTUMUSZ AJÁNDÉK
Bodor Béla: Mítoszcserepek

A kötet fülszövegét felkérésre én írhattam, vezethettem a közelmúltban a könyvbemutatót is. Egyetemi diákjaimnak a forrásjegyzék élén ajánlom. Mit szeretnék még? Azt, hogy e nagyszabású prózaszemle nem a polcokon rostokoló, hanem valóban megnyíló segédanyag legyen. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez