Ég és föld, Makó és Jeruzsálem – nagyjából ennyi a távolság és a különbség egy élethelyzet és egy színmű drámaisága, pláne tragikuma között. És aki a valóság drámaiságából próbál drámát írni, bizony, nagyjából tízből tízszer bukik el. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Horrorelemekkel elmesélt erdőmélyi traumafilm Cibulya Nikol első rendezése, melyben a múltból hordozott tragikus mozaikok a jelen feszítő krízisévé, majd a kilátástalannak tűnő jövő fenyegető fantazmagóriájává lényegülnek. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
Időn és téren repítette keresztül nézőit a kilencedik alkalommal megrendezett Irodalom Éjszakája. A „túlsó part” mottó pedig egyszerre vált világossá a programok alatt konkrét és metaforikus értelemben is. ŐRY JÚLIA ÍRÁSA.
Tudom, hogy demerung hajnalban is, alkonyatkor is van, mégis úgy döntöttem, mert a rendezők is úgy döntöttek, hogy a Narratíva Csehov-előadásának címe az alkonyati demerungot idézi. Mint Wagner az istenek kapcsán. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A fiatal alkotócsapat munkájának eredményeként Grecsó Krisztián Megyek utánad című regénye igényesen szórakoztató párkapcsolati drámaként ölt megindító színpadi formát. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA.
Örömhír: Bodó Viktor hazatért! Először is földrajzilag, hiszen Az őrült naplója premierje óta már másfél év telt el, azóta ez az első hazai bemutatója. Másodszor meg esztétikájában: előadása úgy idézi fel a pályakezdés dicsőséges darabjait, hogy minden pillanatán átsüt az azóta szerzett tapasztalat. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Ez a cím tartozhatna egy szociofotóhoz is, de nem, ez most szikár és tárgyilagos összefoglalása annak, hogy mi vár a kalandvágyó nézőre, aki a Stúdió K Színház szuperprodukciójának megtekintésére vállalkozik. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Meglepő, hogy Horváth Csaba egy nálunk igen ritkán játszott darabhoz nyúlt, valamint csak módjával, illetve kevésbé látványosan használja a máskor oly hatásos és eddigi munkáit stilárisan meghatározó mozgásszínházi eszközeit. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
A Szputnyik Mentőcsónak Egység létrehozott egy új színházi társasjátékot, mely a közönség aktivizálásával boncolgatja a menekült-kérdést. A Menekülj okosan! május 30-án lesz látható az évadban utoljára a Jurányiban. Fábián Gáborral az előadás kapcsán magyar társadalmi problémákról beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA
Horváth Csaba nem híve a pamfletszerű, beszólogatós politikai színháznak, darabválasztásai mégis egytől egyig aktuálisak és politikusak, a legégetőbb társadalmi problémákba tenyerelnek bele. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
Kicsi és savanyú, de legalább a miénk: ezúttal igazi hungarikumot, az operettet gyalázzák szembe Mohácsiék Parti Naggyal kart karba öltve. A baj csak az, hogy akárhonnan nézem, messze még az úticél, vagyis Jamaica. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Azt hiszem, van két kopott asztal, ennyi a díszlet. És mégis: a Jurányiban láttam az utóbbi idők egyik leglátványosabb előadását, Kleist Heilbronni Katicáját Kovács D. Dániel rendezésében, a Szputnyiktól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A nyomozóval került be a köztudatba, jelenleg pedig az HBO saját gyártású sorozata, a Terápia egyik írója és rendezője. A feszült és mélységesen drámai történetekről, az erős színészi alakításokról és a Terápia társadalmi hatásáról Gigor Attilával beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
A kis csótány helyes jószág, csak későbben fejlik szokott pimasszá. Irtani szükséges. De nem a „kiirtani” szó az első, melyet az emberiség szótárából ki kellene irtani? TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A pszichothriller nem csak egy filmes műfaj. Kiválóan működik színpadon, a nézőtéren pedig lehet rettegni, jobban, mint a tévé előtt, mert itt nem lehet elkapcsolni a legdurvább részeknél. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.