Ha kisiskolásokkal próbálunk a szerelemről beszélgetni, könnyen ellenállásba ütközhetünk. Bátor dolog tehát számukra ilyen témában előadást készíteni. A Ciróka Bábszínház új produkciója, a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi erre tesz kísérletet. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
L. Nagy Attila
FÖLDRŐL AZ ÉGRE
MÁLNAPÁLINKA Kár, hogy anyádat nem hoztuk el! / Budapest Bábszínház, Ország Lili Stúdió
Kerek tálcákon fényeskedve, iciri-piciri adagokban, s tényleg gyűszűnyi poharakban, felséges illatfelhőt kibocsátva kínálja magát a vendégköszöntő innivaló. Ciklámenszín kosztümkabátos, fonatos frizurájú lányok hozzák a tálcákat, biztatnak kóstolásra, miközben bizsergető zenére lengetik az alkarjuk vonalából sarjadó, rőfnyi hosszú, ciklámenszín rojtokat. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
VIASKODÁS A GOMBÖNTŐVEL Henrik Ibsen: Peer Gynt / Budapest Bábszínház
Megkockáztatom: Ibsen mesés-filozofikus pikareszkjének teljessége az olyasféle bábos feldolgozásban születhet újjá leginkább, mint ez a mostani. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
„EGY TÁRSULAT ÁLLAPOTÁT AZ IGAZGATÓI IRODÁBÓL NEM LEHET ÉRZÉKELNI” Interjú Ellinger Edinával
Még csak október van, de a Budapest Bábszínház már a harmadik bemutatójára készül. A Mindenki legyen kufli! Dániel András népszerű Kufli-meséit adaptálja bábszínpadra. Az előadás rendezőjével, Ellinger Edinával beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
OLVAS, FŐZ, MOS, TAKARÍT Gimesi Dóra: Hamupipőke / Budapest Bábszínház
Hamupipőke ezúttal sem lesz feminista ikon, Kuthy Ágnes viszont ebben az előadásban tényleg megmutatja, hogy mire képes az árnyjáték. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
FEKETEISKOLA A HATÁRON Otfried Preußler: Krabat a Fekete Malomban / Budapest Bábszínház
A lenyűgöző, gótikus-indusztriál látványvilág és Hegymegi Máté rendezésének határozott víziója mellett is töredezett és helyenként következetlen az összkép, a cselekmény megmarad egy ódivatú ifjúsági fantasy történetvezetésénél és toposzainál, ez pedig egyszerre hat bosszantóan meghaladottnak és nyújt biztonságot az előadás horrorisztikus miliőjében. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
AZ ELÉG JÓ GYEREK Znajkay Zsófia: Péntek úr csodálatos barátai, Budapest Bábszínház
A jó gyerekszínház ad valamit a szülőnek is, de nem téveszti szem elől magát a gyereket. A Péntek úr friss hangon, izgalmasan és érzékenyen beszél gyerekről és gyereknek, de a nézők korosztályonként eltérő igényeinek konzekvens figyelembe vétele és a korhatár pontosítása ezúttal nem sikerült maradéktalanul. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
BÁRÁNYOK, BÁRÁNYOK ÖRVENDEZVE… Ulrich Hub: Az utolsó bárány / Budapest Bábszínház
Mária és József szamárháton kénytelenek Betlehembe eljutni, de mivel sehol sem találnak szállást, a kis Jézusnak egy istállóban, bárányokkal körülvéve kell világra jönnie. A jól ismert történet a Budapest Bábszínház Az utolsó bárány című előadásában új szemszögből, a bárányok nézőpontjából meséli újra az eseményeket, egy alternatív történetet hozva létre. BÁLINT ZSÓFIA KRITIKÁJA.
FRANKENSTEIN DÉMONA Beszélgetés Ellinger Edinával és Keresztes Tamással
A Frankenstein-történet olyan, mint egy fraktál, mindig újabb dimenziója nyílik ki – mondja Keresztes Tamás, aki Ellinger Edina meghívására egy bátran kísérletező produkcióval mutatkozik be rendezőként február 25-én a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
MINKA ÉS A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETE Fábián Péter: A Szerb Antal-kód, avagy A Pendragon legenda / Budapest Bábszínház
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
KISRÓKÁNAK LENNI JÓ Kiss Judit Ágnes: Babaróka / Budapest Bábszínház
Kiss Judit Ágnes költő-író Pagony Kiadónál megjelent Babaróka-sorozata egy kisróka és családja életének mindennapjait jegyzi rövid történetkékben. A kedves, békés és bevackolósan otthonos kismesék sokban hasonlítanak az embergyerekek és szüleik hétköznapjaira. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
