A látvány nagyon húha – a szem etetve, illetve zabáltatva van. Szikora János rendező-igazgató nemcsak az évad ékkövének, hanem sejthetően pályája egyik csúcspontjának is tervezte Térey János darabját. Amelynek ráadásul van egy igen emlékezetes színházi előképe, a Krétakör produkciója a Sziklakórházban, Mundruczó Kornél rendezésében. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Ladányi Júlia
MINDENT A SZEMNEK
HOVA MENNEK A ZSIDÓK? Jerry Bock – Seldon Harnick – Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Már megint egy Hegedűs a háztetőn, a musical, amit már annyiszor láttunk színházban és filmen, láttuk Topollal, Bessenyeivel, Dunai Tamással, Görög Lászlóval, fejünkben a dallamok és a poénok, ezt várjuk, hogy lássuk Tevjét, a tejesembert, elmerüljünk ismét a Sólem Aléchem és Marc Chagall nyomán teremtett, örökre eltűnt, de újra és újra megidézett világban. De valami egészen mást kaptunk Székesfehérváron. PATAKI ÉVA KRITIKÁJA.
ELHAGYATVA Ivan Viripajev: Részegek / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Attól még, hogy Viripajev Részegek című darabja meglehetősen lusta írói munka, adott a lehetőség, hogy kortárs alkotók komolyan foglalkozzanak vele, s a rendelkezésükre álló eszközökkel elmeséljék, ami eszükbe jut róla. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
ÉGNI KELL? Móricz Zsigmond: Úri muri / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Két évaddal az igazán emlékezetes szombathelyi Kivilágos kivirradtig után újabb Móricz-adaptációt készített Horváth Csaba: Székesfehérvárott rendezte meg az Úri murit. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
TÖRTÉNET A BIZALOMRÓL ÉS AZ ÖNBIZALOMRÓL David Seidler: A király beszéde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A székesfehérvári a nyolcadik magyar bemutató A király beszéde című darabból, amelyet a Tom Hooper által rendezett nagy sikerű film után a forgatókönyvíró, David Seidler adaptált színpadra. De miért érdekli a (magyar) közönséget ilyen nagyon VI. György király beszédhibája? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
AZ ÜGYNÖK ÉS AZ INDIÁN Bereményi Géza – Kovács Kriszta: Apacsok / Vörösmarty Színház
És nem: amíg a Fidesz van hatalmon, nem lesznek nyilvánosak az ügynökakták. Hozzáteszem: amíg a szocialisták voltak hatalmon, addig sem lettek nyilvánosak. Nyilván mindkét pártnak súlyos érdeke fűződik ahhoz, hogy így legyen és így maradjon. Bereményi Géza és Kovács Kriszta Apacsok című drámája: ügynökdráma. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A MISKA A BORKAI JACHTJÁN Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor: Mágnás Miska / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A színpadon egy jacht és ízléstelen mai ruhákba öltözött, felkapaszkodott nyárspolgárok, akik arisztokratát játszanak – ám a Telihay Péter által rendezett székesfehérvári Mágnás Miska párhuzama a jelen felső tízezrével csak részben működik. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
AMI A CSÖVÖN BEFÉR Shakespeare: Szentivánéji álom / Vörösmarty Színház
A Tündérkirálynő és tündérszolgája összecsövezve úgy hatnak, mint egy Laokoón-csoport, amelyet racionalizálás címén leépített a cégvezetés. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
PAPÍRSZEMÉT Demerung (Csehov Meggyeskertje) / Narratíva
Tudom, hogy demerung hajnalban is, alkonyatkor is van, mégis úgy döntöttem, mert a rendezők is úgy döntöttek, hogy a Narratíva Csehov-előadásának címe az alkonyati demerungot idézi. Mint Wagner az istenek kapcsán. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
VESZEDELMES VISZONYOK Amit akartok (Vízkereszt) / Zenthe Ferenc Színház és Szkéné Színház
Van, akinek természetes, hogy a nem heteroszexuális állampolgárok is hasonló jogokkal rendelkezzenek, mint a többiek, míg mások számára ez nem magától értetődő. Gondoljunk róla bármit, a kérdés jelen van ma Magyarországon, így a színháznak is kötelessége reflektálni rá. Erre tesz kísérletet Tarnóczi Jakab Vízkeresztje. HORNOK MÁTÉ ÍRÁSA.
