Szabó Ádám Tanárregénye a fejlődésregények alapvető problémáját: a felnőtté válás, a felelősségvállalás, és mindenekelőtt az önazonosság kérdéskörét járja körül. A sokszor vallomásos jellegű szöveg betekintést enged egy kezdő tanár mindennapjaiba: önmagával, a tanítással, diákjaival, szerelmeivel, családjával való – sokszor ambivalens – kapcsolatába. IVÁNYI-SZABÓ RITA RECENZIÓJA.
L’Harmattan Kiadó
(TANÁRNAK) LENNI VAGY NEM LENNI…
„ÉN LESZEK AZ, AKI SZÍVESEN AD KI VERSET” Interjú Simon Mártonnal
Simon Márton költő otthagyta kiadóját, a Jelenkort, hogy mostantól magánkiadásban jelentesse meg verseit. Sőt, egyszersmind bejelentette egy új kiadó megalapítását is: az Okapi Press kizárólag verseskötetek kiadásával fog foglalkozni. A szerzővel a magyar irodalom, és ezen belül a líra mostoha helyzetéről, a magánkiadás lehetőségeiről és Hideg pizza című új kötetéről beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
HOGYAN EMLÉKEZÜNK? Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei
A modern szociológia klasszikus szerzőjének megállapítása szerint az egyének és a társadalmi csoportok emlékezete is a stabilitásukat és önazonosságukat szolgálja. Alapművének néhány éven belül több fordítása és kiadása is megjelent. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
MIT SZÓLNA A SANZONBIZOTTSÁG? A politika reprezentációja a kortárs könnyűzenében
Úttörő érdeműnek jelzett tanulmánykötet a politika és a könnyűzene kapcsolatáról. Csakhogy a könnyűzene (a rock, a metál, a protest-song vagy a punk) ellenkulturális vonatkozásairól nem ma hallottunk először. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
ELFELEDETT GYERMEKEK ELFELEDETT TÖRTÉNETE Beszélgetés Gyáni Gáborral
Hosszú ideig talán csak az érintettek számára volt ismert az első világháború utáni segélyezési akció, amelynek keretében több nyugat-európai ország fogadott be gyerekeket. A centenáriumra több könyv is megjelent a témáról. A gyermekvonatok című kötetről beszélgettünk Gyáni Gábor történésszel. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
TÜKÖRLABIRINTUS Géher István: Minden minden
Géher István sűrű alakváltásain át is a polgár bátorságával és őszinteségével beszél az önazonosság dilemmáinak aspektusairól: az oktató, a tudós és az alkotó szerepek összeegyeztetésének évszázados honi megoldatlanságáról vagy épp erkölcs és szenvedély sosem szűnő, belső drámájáról. SZLUKOVÉNYI KATALIN KRITIKÁJA.
A HIÁNY ELBESZÉLÉSEI Szabó Ádám: Kelta keringő
Szabó Ádám az írást a tudatalattira bízza, kirekeszti a szereplőket a saját történetükből és megteremti a maga felszabadult hangulatú prózáját. HELYES KATALIN KRITIKÁJA.
BEKERETEZETT FÉNYKÉPÉSZEK Berkovits György: Ckó, a fényképész
Berkovits György egy fényképészdinasztia szemszögéből mutatja be a látomásként megélt történelmet és a megszemélyesített múltat. HELYES KATALIN KRITIKÁJA.
MENGYELEJEV PATMOSZON Friederike Mayröcker: Szomszédos fémek – versek
Jókora adósságot törleszt a mostani kötet, mikor Friederike Mayröcker, az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb német nyelvű irodalmi szereplője válogatott verstermését bemutatja. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
NEM Ő, NEM ÉN Király Levente: Pergamen
Az életrajzi énnel nem egykönnyen megfeleltethető, de határozott sziluettű lírai beszélő intézi a külvilághoz és önmagához a legtöbb vers töprengőn összegző szövegét. A lecsupaszított beszédhelyzetek tiszta grammatikája áttetsző, egyben a lélek megfejtésre váró titkosírása. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A VÉLETLEN KOREOGRÁFUSA Roger Copeland: Merce Cunningham
A modern tánc modernizálása a balett szókincsének újrahasznosításával. Egy névbe tömörítve: Merce Cunningham. Roger Copeland tanulmánykötete nem a reformer amerikai koreográfus életrajzában búvárkodik, hanem a forradalmi alkotópályát elemzi lényeglátó eredetiséggel. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
SZÍNHÁZ, VÁROS, EMBER Török Tamara: Goldoni és Velence
Elegáns és egyszerű a cím, és még játékosság is van benne. Azon tűnődöm, vajon Velencét tekintsem megszemélyesítettnek, vagy Goldoni szerepel itt úgy, mint egy hosszú lejáratú és bonyolult kulturális jelenség. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
NŐK ÉS AZ ELMÉLET Huszár Ágnes: A nő terei
Huszár Ágnes tanulmánykötete sokat ígérő címmel csábítja a női szerepek diskurzív működésére kíváncsi olvasót. Talán olyan terekről fogunk megtudni valamit, amelyekben van valami sajátosan – és természetesen, sztereotipikusan – női. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA.
BRAZIL NŐK ZSILETTPENGÉVEL A jövő nem a miénk. Fiatal latin-amerikai elbeszélők
Éjjel mintha elmozdultak volna helyükről a tárgyak, reggelre a fürdőszobában az összes borotvapenge megrozsdásodott, a kalickában ijedten húzták össze magukat a kanárik, és dühösen borzolták föl a tollukat, amikor közelíteni próbáltam feléjük. HERCSEL ADÉL ÍRÁSA.
