Magyar Nemzeti Galéria

FELBORULT EGYENSÚLY RÉGEN ÉS MA
Élőhely. Természet- és tájkonstrukciók / Magyar Nemzeti Galéria

Klasszikus és kortárs külföldi és magyar művészek hatvan, különféle műfajú alkotásán keresztül értelmezi újra a Magyar Nemzeti Galéria Élőhely. Természet ás tájkonstrukciók című kiállítása az ember alkotta kultúra és természet viszonyát. A hangsúly a megbomlott egyensúlyra, a klímaváltozásra kerül. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

FÉL ÉLETEMBEN ÖNMAGAMAT KERESTEM
Árnyék nélkül – Czimra Gyula művészete / Magyar Nemzeti Galéria

Amikor Voltaire a 18. században előállt a „műveljük kertjeinket” szlogenné vált mondatával, biztosan nem gondolta, hogy a 20. században valaki annyira komolyan veszi majd intését, mint a műszaki rajzolóból lett festőművész, Czimra Gyula, akinek életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában látható. KUNYIK KINGA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

SZAKÁLLASAN, VAKOLATLANUL
A festő és a múzeum. Nemes Lampérth József emlékkiállítás / Magyar Nemzeti Galéria

Nem könnyű bemutatni egy olyan festő életművét, aki mind magánemberként, mind művészileg egyszerre volt öntörvényű lázadó és korának tipikus gyermeke: érdemes megvizsgálni, hogyan közelíti meg a Nemzeti Galéria kamarakiállítása Nemes Lampérth József ellentmondásokkal teli egyéniségét. KUNYIK KINGA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

NÉGYFÉLE CSÖND HELYETT
Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain / Magyar Nemzeti Galéria

A holokauszt túlélői közül sokan a hallgatás helyett képzőművészeti alkotásokon rögzítették a munkaszolgálatban és a haláltáborokban történteket a visszatérés után. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből származó művek között közel harminc művész alkotásait mutatják be azzal a céllal, hogy szemmagasságba, a jelenbe emelje a holokauszt valóságát, a szemtanúk korai emlékezetét. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KRUMPLIANGYALOK
A bábu megszólal. Anna Margit (1913–1991) életmű-kiállítása / Magyar Nemzeti Galéria

Anna Margit, az Európai Iskola nevű művészcsoport alapító tagja végre életmű-kiállításra tartatott érdemesnek a Magyar Nemzeti Galériában. Egyedülállóan jellegzetes festményein és grafikáin kívül a tárlaton a kortársak, Ámos Imre, Bálint Endre, Vajda Lajos és Farkas István művei is láthatók. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON
Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)

A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

A VISSZAVÁGYÓDÁS HULLÁMAIN
TechnoCool / Magyar Nemzeti Galéria

Mára eltelt annyi idő, hogy a korszak alkalmassá és érdemessé váljék a vizsgálatra. Az akkori gyerekek végérvényesen felnőttek, a kilencvenes évek fiataljai immár középkorúak lettek. Számos veszteséget és irtózatos gyorsulást hozott az új évezred: a TechnoCool jó időzítéssel talál szíven egy generációt, amelynek tagjai örömmel lebegnek a visszavágyódás hullámain. VERESS GYÖNGYI KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ANILIN ÉS TOMBOLÓ NAP
Csontváry 170 / Szépművészeti Múzeum

Százhetven éve született Csontváry Kosztka Tivadar, és közel százhúsz éve nyílt első jelentős budapesti kiállítása, hatvan éve pedig átfogó tárlat műveiből itt, a Szépművészeti Múzeumban. Most két partnerintézmény, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum – Csontváry Múzeum közreműködésével nyílt retrospektív kiállítás a művész születésének kerek évfordulójára. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

SERENDIPITY – AVAGY A VÁRATLAN LELEMÉNY
Vaszary. Az ismeretlen ismerős / Magyar Nemzeti Galéria

A serendipity azt a képességet jelöli, ami alkalmassá teszi birtoklóját, hogy a véletlen vagy éppen bölcs belátása révén ott is értéket találjon, ahol nem is várná. A Magyar Nemzeti Galéria újonnan felfedezett Vaszary-képeire ez kétszeresen – az új művek és Vaszary művészi látásmódjára nézve – is igaz. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MINDENT A SZEMNEK…
Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) / Nemzeti Galéria

Adósságot törleszt a Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt Art deco Budapest kiállítása. Ez a stíluskorszak – bár minden megvan benne, amiért lelkesedni lehet – időről időre elfelejtődik, kimegy a divatból. Aztán visszajön, mert a luxust nem lehet megunni. A két világháború közötti korszak jellegzetes ízléséről átfogó képet adó tárlat csupa glamour, tobzódik az érzéki vizualitásban. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MINT EGY JÓ MANET VAGY MONET
Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál művészete / Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria meghosszabbította a Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című kiállítását, február 20-ig látogatható a tárlat. A nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítást hétfőn is meg lehet nézni, szombaton és vasárnap pedig este 8 óráig tartanak nyitva. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A TÖLGY ESZTÉTIKÁJA
A látható láthatatlan. Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből / Magyar Nemzeti Galéria

A fával való különleges kapcsolatát átszűri, átlényegíti Hollán, és amit elénk tár, az egy olyan szubjektív élménykép, amit senki más nem vethetett volna vászonra. „Ez egy romantikus viszony. Érezni kell, melyik fa vár engem.” – vallja a művész. Nála a fa szót kér, egyenrangú fél, nem pusztán illusztrált anyag. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez