Cenzor? Mecénás? Kurátor? Döntnök? A kasszakulcs őrzője? A kapuőr fogalma és funkciója külföldön nagyjából közismert, itthon most ismerkedünk vele. MERKER IVÁN ÍRÁSA - 1. RÉSZ.
Színházban olykor megesik, hogy buzgó nézők elnevetnek előlünk egy előadást. Birtokló vágyú honfitársaink pedig időnként megpróbálják elénekelni egymás elöl a Himnuszt. Ami persze, szerencsére, nem sikerül – hisz nem addig van az! GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Száznyolcvan éves fennállását ünnepelte tavaly az Athenaeum kiadó. Egyszerre kézenfekvő és méltó módját választották a kiadó munkatársai az ünneplésnek: díszkiadás-sorozatot adtak közre „saját” klasszikus szerzőikből. A szerzők, a művek kiválasztása és a kötetek külalakjának, tipográfiájának megújítása főhajtás a kiadói hagyomány előtt, ugyanakkor továbblépés is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Tavaly óta papírhiány, beszerzési nehézségek és tetemes áremelkedés sújtja a könyv- és a lapkiadást. Ennek okait és következményeit igyekeztünk feltárni. A jövő minden tekintetben kiszámíthatatlan, ráadásul beszélgetésünk másnapján kitört az ukrán-orosz háború…
Merényi Ágnes Topor Tündével, az Artmagazin főszerkesztőjével és Nyáry Krisztiánnal, a Líra kiadói csoport kreatív igazgatójával beszélgetett.
Az emberiség számos esetben tudott már fordítani a dolgokon, kitalálni valamit, amitől egy darabig mégiscsak továbbmegy a szekér. A koronavírus okozta bezárkózásra, a lehetőségek szűkülésére adott reakcióként egyre-másra születnek olyan válaszok, amelyek a karantént megelőző ún. normalitást helyettesítik addig is, amíg a dolgok rendbe nem jönnek. BIHARI ÁGNES ÍRÁSA.
Irodalmi szerelmeskönyvet olvasunk, az írók és költők életén alapuló színházi előadást nézünk, így tényleg csak halkan kérdezem: a műveiket azért elolvassuk? GERA MÁRTON ÍRÁSA.
“Én nem bírom fékezni magam, én hős akarok lenni / én nem bírom fékezni magam, nekem nem kell helyette semmi / Igazi hős, igazi hős, a kurva életbe egy igazi hős!” – nem volt olyan régen, amikor ezt kiabálta-énekelte Menyhárt Jenő a nyolcvanas évek undergroundjának depressziós mámorában. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Nyáry Krisztián intézmény: egy brand, aki az amúgy igen gyakran és előítéletesen felszínesnek, frivolnak, kultúrán alulinak tartott Facebook-kommunikációt a jó néhány hónapja rendszeresen megjelenő virtuális irodalmi képeslapjaival jelentősen átírta. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.