Szuvidált szenvedélyek címmel mutatta be a Belvárosi Színház Theresa Rebeck többszörös díjnyertes Broadway- és off-Broadway-szerző konyhashow-nak alcímezett négyszemélyes kamaradarabját, amely nem meglepő módon egy étteremben játszódik. MERÉNYI ÁGNES KRITIKÁJA.
Komáromy Bese a FreeSZFE-n végzett színházcsinálóként. Első rövidfilmje, a Marcang meghívást kapott több nemzetközi filmfesztiválra. Most épp második előadását rendezi saját darabjából – a szememfénye bemutatója január 27-én lesz a Trafóban. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Csak fehér akác szerepel az Orlai Produkció bemutatójában. Manci ezt kapja, amikor lilát kér – mint a színfalak mögül elhangzik, csak ez volt. Ráadásul ezt a fehér akácot is némiképp zöld fénytörésben látjuk, merthogy az alapvetően zöld színű díszletet nem egyszer zöld fények világítják meg. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Időn és téren repítette keresztül nézőit a kilencedik alkalommal megrendezett Irodalom Éjszakája. A „túlsó part” mottó pedig egyszerre vált világossá a programok alatt konkrét és metaforikus értelemben is. ŐRY JÚLIA ÍRÁSA.
Csalódik az az állatbarát, aki cukiságfaktort orrontva a cím mögött, kutyaművész színrelépésével számol. Igaz, az Orlai Produkció friss bemutatójának címszereplője úgy is hatással van a cselekményre, hogy személyesen nem jelenik meg a színen – ám ez elmondható egy másik, legtöbbünk számára jóval kevésbé vonzó állatról, a medúzáról is. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Amikor a Skorpió olvasópróbáján megláttam Mészáros Mátét, beugrott, hogy Kerékgyártó István írta a Bagossy László által rendezett, 2019-ben bemutatott Hurok című drámát is. Amire akkoriban hetekig nem lehetett jegyet kapni, jómagam is a szerencsének – meg egy meg nem jelent nézőnek – köszönhettem, hogy beülhettem az előadásra. BOGYA TÍMEA ÉVA PRÓBANAPLÓJA.
A nulladik perc című előadás mintha egyszerre próbálna prózai opera és annak kritikája lenni, azonban egyik irányba sem tesz egyértelmű lépést, így biztosan csak azt tudhatjuk, hogy a 19. század óta sem rendezzük jobban a problémáinkat, és még a hasis is illegális. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
A másfél órás darab ha nem is különösebben differenciáltan, de igyekszik több oldalról közelíteni meg a férfi-nő kérdést, az odaéléstől a visszaélésig, elkapástól túlkapásig, a közhelyestől az általánoson át az egyediig. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A genderkérdés fényében vizsgálja a férfi-nő viszonyt Tasnádi István darabja, a Tapasztalt asszony. Az Orlai Produkciós Iroda bemutatóját a szerző rendezésében március 31-én tartják a Jurányi Ház színháztermében. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A koncepció nem veszélytelen, hiszen komoly pszichés betegségek, létező mentális zavarok válnak a nevetség tárgyává. A szórakoztató színház velejárója a leegyszerűsítés, de ebben az előadásban mégsem válik sem degradálóvá, sem gúnyossá az ábrázolás. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA.
Egy káromkodó papagájtenyésztőt alakít Pataki Ferenc az Orlai Produkció novemberi premierjén. Két sikeres szegedi évtized után 2018-ban kezdte újra a pályáját Budapesten, ahol hat darabban játszik, mellette forgat, szinkronizál, szabadúszóként is megtalálta a számítását. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Vannak történetek, amiknek nem tud jó vége lenni, menet közben akármennyire is ennek drukkolunk. Maros András Redőnye rá is cáfol a tézisre meg nem is. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Csak azért, mert bizonyos kérdések túlságosan kényesek vagy súlyosak, még beszélnünk kell róluk. Ezt teszi maga a színház is, történeteket mesél, néha olyan dolgokról, amiket nem akarunk meghallani. BÁLINT ZSÓFIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
„Ölni, ölelni:/ Összerímel. S aki szívből szeret/ Akár össze is vétheti a kettőt”, írja a Mozart-kortárs Kleist a Pentheszileiában az amazonkirálynő Akhilleusz iránt érzett gyilkos szerelme kapcsán. KÉRCHY VERA KRITIKÁJA.
Bulgakov 1928-ban íródott, sokáig cenzúra alatt álló Menekülés című drámája a kor képzőművészetét megidézve egy gigantikus 3D-s avantgárd festménybe ágyazottan jelenik meg a szegedi Kisszínház színpadán. KÉRCHY VERA ELEMZÉSE.