Egy halott nő pénztárcájában és retiküljében a nyomozók hatalmas mennyiségű ondót találnak – ez a felvezetése Daniel Hrbek kortárs cseh vígjátékának. 2019-ben mutatták be a prágai Svanda Színházban, a magyar változat az angol szövegkönyv alapján készült, a szereplők magyar nevet kaptak. A közeg azonban nem magyar, nem is cseh – inkább univerzális; exportképes, bárhol könnyen színpadra vihető. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
Sághy Tamás
ONDÓ A TÁSKÁBAN
MINDENT A SZEMNEK Térey János: Nibelung lakópark / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A látvány nagyon húha – a szem etetve, illetve zabáltatva van. Szikora János rendező-igazgató nemcsak az évad ékkövének, hanem sejthetően pályája egyik csúcspontjának is tervezte Térey János darabját. Amelynek ráadásul van egy igen emlékezetes színházi előképe, a Krétakör produkciója a Sziklakórházban, Mundruczó Kornél rendezésében. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„OLYAN VOLT, MINT A LOVAS NOMÁD NÉPEKNEK BEMENNI A HAGIA SOPHIÁBA” Interjú Csőre Gáborral
Hamarosan bemutatják a 6színben Daniel Hrbek Újra hulla című darabját, a két főszereplő Csőre Gábor és Sághy Tamás. A darab egy nálunk kevésbé ismert, leginkább amerikai filmekben látott viszonyrendszert mutat be, miszerint egy színésznek van egy színészügynöke. Ennek kapcsán kérdeztük Csőre Gábort, aki jelenleg szabadúszó színész, több színházban játszik és sokat szinkronizál. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
ÉGNI KELL? Móricz Zsigmond: Úri muri / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Két évaddal az igazán emlékezetes szombathelyi Kivilágos kivirradtig után újabb Móricz-adaptációt készített Horváth Csaba: Székesfehérvárott rendezte meg az Úri murit. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
JAJTORNA A LAJTORJÁN Georg Büchner, Robert Wilson, Tom Waits, Kathleen Brennan: Woyzeck / Vörösmarty Színház, Pelikán Fészek, Székesfehérvár
A létra hétköznapi és szimbolikus szerepe, hogy elősegítse a véges és korlátozott, végzetesen korlátozott képességűnek teremtett ember felfelé irányuló törekvéseit – az angyallal birkózó Jákobtól a szerelmes Montague-fiún át a megrepedt büszkeségű Solness építőmesterig, és tovább. Jelen esetben viszont a létrák inkább akadályként működnek, illetve átalakulnak Woyzeck fizikai-egzisztenciális kényszermozgásának groteszk kíngimnasztikai eszközeivé. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
AZ ÜGYNÖK ÉS AZ INDIÁN Bereményi Géza – Kovács Kriszta: Apacsok / Vörösmarty Színház
És nem: amíg a Fidesz van hatalmon, nem lesznek nyilvánosak az ügynökakták. Hozzáteszem: amíg a szocialisták voltak hatalmon, addig sem lettek nyilvánosak. Nyilván mindkét pártnak súlyos érdeke fűződik ahhoz, hogy így legyen és így maradjon. Bereményi Géza és Kovács Kriszta Apacsok című drámája: ügynökdráma. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
HOL ITT A FARKAS? Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Hálás, mármint színészileg hálás szerepek vannak ebben a darabban, bár a játszást nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a gyakori, refrénszerű alkoholizálás. Hogy mi itt a tét – no, ezt már nehezebb tetten érni Edward Albee hatvanplusz éves darabjában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
HUSZÁRFAKADÁS Hadik
A kurrens magyar történelmi film továbbra is képtelen úgy elmesélni egy valóban vászonra kívánkozó történetet, hogy közben túllépjen a korlátolt, szigorú értelemben vett jó-rossz bináris oppozíción. A jelenség alól a Hadik sem kivétel, sokkal inkább a szabály. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
AMI A CSÖVÖN BEFÉR Shakespeare: Szentivánéji álom / Vörösmarty Színház
A Tündérkirálynő és tündérszolgája összecsövezve úgy hatnak, mint egy Laokoón-csoport, amelyet racionalizálás címén leépített a cégvezetés. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A HOLTTEST SZAGA Sophokles: Antigone / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A háború szaggatta Délen, vagy tán a Távol-Keleten vagyunk? A premier idején még senki nem gondolt szomszédos országra. Többezer éves szöveg szól, százötven éves műfordításban. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A KÖZHELYEK EMBERE A cégvezető / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Másfélórás önvallomás, egy korosodó üzletember felmentést kereső, kényszeres, már-már gyerekes szövegelése. Végtelenül közhelyes egy történet, röhejesen tragikus egy életút, amelynek jelen stációjánál ott a tétova kérdés: mi az élet célja? Mivel nem életvégi a számvetés, talán még van esély másképpen csinálni. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA.
ÉRIK A GYÜMÖLCS? A székesfehérvári Vörösmarty Színház elmúlt öt éve – 2. rész
A fehérvári színház elmúlt éveit vizsgáló elemzésünk második részében a társulat, vagyis a színészek és a rendezői kar áll a fókuszban. Emlékezetes szerepek, kiemelkedő előadások. És a konklúzió. URBÁN BALÁZS ELEMZÉSE.
A FEHÉRVÁRI TANÁRNŐ Tennessee Williams: A Vágy nevű villamos / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Bagó Bertalan, a rendező és Tucsni András, a dramaturg, nem csupán honosította a Hamvai Kornél által fordított darabot. Ők „megfejtették” a bajok okát, miközben New Orleansból elhozták Siófokra Blanche Dubois-t, meg a tragédiáját. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
NEGYEDÓRÁS CELEBEK John Kander – Fred Ebb – Bob Fosse: Chicago / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Fekete-fehér kockás a padló, fekete-fehér kockás a jelmez; a székesfehérvári Vörösmarty Színház Chicago című előadásában sakktábla a világ, sakkfigura rajta mindenki. Értjük. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KÍSÉRLET KICSIBEN Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Az elmebetegségnél félelmetesebb a rendszer, amely a gyógyulás érdekében körbekeríti, megregulázza és tökéletes alávetettségben tartja az ápoltakat – Ken Kesey zárt osztályon játszódó regénye napjainkban is tálcán kínálja a társadalmi berendezkedést illető kritikát. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA.
