Az operett szűk évszázados virágzását egyfajta hanyatlástörténetként szokás bemutatni, mely Offenbach éles társadalombírálatának magaslatáról Lehár „se veled, se nélküled” problematikájának mélységeibe hanyatlik. A szép elméletet azonban mifelénk ritkán igazolja a színházi gyakorlat. BÓKA GÁBOR KRITIKÁJA.
Sas Zoltán
HÉTKÖZNAPI VALÓSÁGUNK OPERETTBEN ELMESÉLVE
KÉK, SÁRGA, VÖRÖS Székely Csaba: Az igazság gyertyái / Budaörsi Latinovits Színház
A családi és közösségi nehézségeket feldolgozó, székely humornak nevezett vitális verbalitás ebben a baljós látvány- és hangzástérben kapja meg azokat az árnyalatokat, amelyek azután kiteljesednek a hétköznapokat felülíró borzalomban. Ám a Székely-darab és a budaörsi előadás még itt, az iszonyat kellős közepén sem fordít hátat a nevetve borzongatás vagy borzongva nevettetés eszköztárának. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
SLAM AZ EGÉSZ VILÁG Martin Crimp: Cyrano de Bergerac / Budaörsi Latinovits Színház
Cyrano de Bergerac néhány évnyi szünet után tért vissza a magyar színpadokra. Igaz, a korábbiaktól eltérően nem visel látványos kosztümöt, nem forgatja szüntelen kardját és nem is Edmond Rostand Ábrányi Emil által magyarított verseit mondja. A budaörsi Cyrano kortársi hangot üt meg, mai magyar slammer lévén – még akkor is, ha közben francia csatatereken teszi kötelességét. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
ÉJJEL A ZEPPELIN TETEJÉN Ödön von Horváth: Karoline és Kasimir / Budaörsi Latinovits Színház
A Zeppelin ott lebeg felettünk. Vagy közöttünk. Legalábbis a Budaörsi Latinovits Színház kopár színpadának közepéről ágaskodik felénk és részben fölénk a Zeppelint formázó vasszerkezet a Karoline és Kasimir című előadásban, mintegy folyamatosan emlékeztetve a múlt és jelen várakozásaira, vágyaira, reményeire. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
A VÁGYAK DICSTELEN GYŐZELME AZ IGAZSÁG FÖLÖTT William Shakespeare: h.ml.t / Budaörsi Latinovits Színház
Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
HESS, VALÓSÁG! Tennessee Williams: A vágy villamosa / Budaörsi Latinovits Színház
Én megértem, hogy Blanche ennyire ki van akadva erre a bunkó polákra, Stanley-re. Azt meg pláne megértem, hogy a bunkó polák ki van akadva erre a mimózát színlelő Blanche-ra, akinek csak akkor van egy-két őszinte mondata, ha mattrészeg. És akkor sem mindig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„ILYEN BÉKE JÁR” Szálinger Balázs: Kályha Kati / Radnóti Színház
Igazán hangulatos a Kályha Kati című előadás első felvonása. Kocsma, kályha, kedves kocsmáros, szórakoztató buffo-páros (nem énekelnek ugyan), jövés-menés, tablóféleség. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
