Tarnóczi Jakab hazai rendezéseihez hasonlóan első grazi munkájában is van valami zavaró, feszélyező, bőr alá menő. Talán azért, mert a színpad laboratóriumának hűvös személytelenségében a magára és másokra veszélyes embert vizsgálja. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Áll ez a nagydarab, atlétatrikós portás a motel recepciós pultjában, és bamba képpel nézi, ahogy furcsábbnál furcsább alakok rohangálnak ki s be. Nevetünk azon, hogy semmit nem ért – és hát magunkon nevetünk, mert mi sem értünk semmit. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Bodó Viktor a grazi színház évadnyitó előadásaként az osztrák társulattal és saját csapatával koprodukcióban vitte színre Franz Kafka harmadik, szintén töredékben maradt regényét, az Amerikát. Ezzel teljessé vált az oeuvre – legalábbis színházi értelemben. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE.
Van-e szíve, joga és oka panaszkodni a kritikusnak, ha pénzt, időt és energiát nem kímélve megengedheti magának, hogy újra elutazzon Grazba, hogy nyomon követhesse a magyar rendező és társulata munkáját? MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA.
Bodó Viktor profi eleganciával teremt hatásos látványvilágot Molnár klasszikusához, mely kiemeli és plasztikussá teszi a képek előterében játszó szereplőket, s az elrejtett részletekből kirajzolódik a külvárosi Liliom-legenda átgondolt értelmezése is. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
A grazi közönség ovációval és a színészek lába elé csúsztatott Berlin-útikönyvvel ünnepelte a Handke szavak nélküli színjátékából született osztrák-magyar előadást. Bodó Viktor rendezése óraműpontossággal megalkotott munka, kiváló összjáték. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.