A világhírű román rendező, Silviu Purcărete beszélt legújabb magyarországi bemutatója, az Olasz szalmakalap című Eugène Labiche-komédia kapcsán a színház értelméről, gyíkokról és az emberi csorda ösztöneiről. HORVÁTH PATRÍCIA INTERJÚJA.
A bánáti Varjasról indult, zenei világát a multikulturális falusi zenekarok, a barokk zene és a Beatles formálja. Bukarestben színházi, filmes és televíziós munkák után az útja végleg Franciaországba vezeti. Ő találja ki, hogyan szóljon egy parádé zenéje Disneylandben, miközben Tompa Gábor és Silviu Purcărete is a legközelebbi munkatársaként tartja számon. Vasile Șirli története a zeneszerzői szabadság partitúrája. HORVÁTH PATRÍCIA INTERJÚJA.
Hosszú sorban vonul, kígyózik, tolong a násznép, elhagyja a színt, hogy aztán újra és újra visszatérjen oda. Ott mindenki megáll, vár, vagy éppen berendezkedik, jól érzi magát – ám menni kell tovább, vonulnak egyre, miközben szól a zene. Mulatságos, de bizarr képek sorozata rajzolódik ki így – biztos vagyok abban, hogy a legtöbb néző emlékezetébe e képek égnek bele leginkább Silviu Purcărete Nemzeti Színházi rendezéséből. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Az Interferenciák nemzetközi színházi fesztivált ebben az évben – a már unalomig ismételt okok miatt – online, ingyenesen szervezte meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A fesztivál tíz napja alatt igen sokféle előadás láthatott az, akinek volt türelme monitoron színházat nézni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Silviu Purcărete Faustja élő színháztörténelem. 2007-es bemutatója óta több mint százhatvanszor játszották, körülbelül hatvanezren látták, megjárta Európa legnagyobb színházi fesztiváljait, és most végre Budapestre érkezett. BÍRÓ BENCE ÍRÁSA.
Erdélyben lassan ahány színház, annyi nemzetközi fesztivál. Azt mégis túlzás volna állítani, hogy maguktól bújnak elő a földből, mint a gomba, mert az éltető (pénz)eső ott sem mindenkire egyformán hullik. KRICSFALUSI BEATRIX BESZÁMOLÓJA
A függöny előtt középen két díszes kerámiaváza áll. Amikor a Viktort játszó Dimény Áron az egyiket az előadás elején heccből földhöz vágja, nyilvánvaló: a másik is el fog törni. A Viktor apját, Károlyt játszó Bogdán Zsolt még a szünet előtt össze is töri. BÍRÓ BENCE KRITIKÁJA.
Színházban vagyunk kétségtelenül – ezzel szembesülünk, miután felgördül a függöny a Nemzeti Színház előadásának elején. És Silviu Purcărete rendezése voltaképpen pillanatnyi lehetőséget sem ad arra, hogy erről megfeledkezzünk. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Az Interferenciák idei kiadása kicsit talán hosszúra sikeredett – legalábbis azok számára, akik végigkövették a teljes fesztivált –, ám megérte a közel kéthetes gyűrődés: a huszonegy előadás összességét kiemelkedő minőség jellemzi. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.
A kolozsvári Interferenciák fesztivál harmadik kiadása zene és színház viszonyának témájára épül, s bár ez az ernyő, mint lenni szokott, nem fedi le a teljes programkínálatot, a tematikus megközelítés nem erőltetett, produktívan működik. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ.
A Csokonai Színház ambiciózusan, egy hetes „ünnepi” fesztivállal kezdi a 2012/2013-as évadot azért, hogy egybegyűjtve mutassa fel az elmúlt években Debrecenben született értékeket. KRICSFALUSI BEATRIX ELEMZÉSE.
Nagy mesterek, ha találkoznak: az érett Molière és a megszokott formáját hozó Silviu Purcărete a debreceni színházban adtak randevút egymásnak. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Kísértők és kísértetek, gnómok és csontvázak, kannibalizmus és ördögűzés, alkímia és orgia. A csúcsformában lévő Silviu Purcărete meghökkenti és biztatja a magyar nézőket: lehet, hogy mégsem vagyunk olyan messze Európától? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Három pazar színész, két eset, avagy a rendezői gondolat megvalósítói és a rendező híján önmagából hitelesítő. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.