Az idei év vitathatatlanul egyik legfontosabb könyve Spiró György Padmaly című regénye, amely a magyar történelem egy kiemelten fontos szakaszába, a 19. századba helyezi cselekményét és hőseit, ezen belül különös figyelmet fordít az 1848-as forradalomra, és a korszak hosszú életű figurájára, Táncsics Mihályra. Ám Spiró a mainstream történet mellékszereplőjére, Táncsics feleségére, Seidl Terézre osztja a főszerepet, aki társadalmilag kétszeresen is alávetett. Az ő szemszögéből ismerjük meg a forradalom elő- és utóéletét, a rejtőzködés és a munkásmozgalom kibontakozásának időszakát. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
Spiró György
FORRADALMÁR TESTKÖZELBŐL
ISMÉTLŐDŐ RÉMKÉPLETEK Spiró György: Árpád Ház / Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, Városmajori Szabadtéri Színpad, Szemle Plusz
Őszintétlenség, gyűlölködés, félelem, bosszú, kegyetlenség, perverzió… – ezek a bármiféle eszmétől vagy eszménytől mentes, megkapóan undok őserők tartják működésben a „sárkányfog-vetemény” mivoltuknak megfelelően viselkedő embereket, az általuk buzgó indulattal mozgatott történelmet, a mindezt ábrázoló előadás logikáját és ritmikáját. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: SPIRÓ GYÖRGY
Spiró György író, drámaíró új podcastunkban beszél a napokban megjelent új nagyregényéről, a Padmalyról. Arról, hogy miért áll hozzá közel az epika, hogy miért gondolja azt, hogy az olvasót nem érdekelné, ha naplót írna. Az egyébként is túl személyes, és az nem az író dolga - feleli az író Vlasics Sarolta kérdésére.
MOZDULATLAN Spiró György: Csirkefej / Pécsi Harmadik Színház
Ismerős szerző, ismerős dráma, ismerős szöveg. Minden ismerős ebben az előadásban, de vajon az ismerős tud-e valami új élményt nyújtani? Vagyis az ismeretlen izgalma megteremthető-e az ismerős helyzetekkel és karakterekkel? HORNOK MÁTÉ ÍRÁSA.
BAJUSZ, CSIZMA, SZEMÜVEG Tadeusz Słobodzianek: A zseni / Katona József Színház, Budapest, Kamra
Legyünk hálásak azért, amit kapunk: a nem túl bonyolult szemléleti és szerkezeti keretek közé helyezett kiváló színészi alakításokért, a huszadik századi tanmese sommásságáért, és persze a szükségszerű közéleti áthallásokért. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
KI A KOMCSI? Spiró György: Főtitkárok / Katona József Színház
Feltehetően életkor kérdése, hogy kinek ismerős a Spiró új darabjában elmesélt történetfüzér, és kinek „vadonatúj nóvum”. 1945 és 1957 közt pereg le egy „kis magyar pornográfia” – nahát, pont egy tucat év, mint 2010-től máig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
VESZTŐHELY Spiró György: Kvartett / Pesti Színház
„Van kovászos uborka!” Ez az elordított mondat – Börcsök Enikő ordítja el – valami olyasmit jelent, hogy az isten verje meg ezt a mi örökké és örökre nyomorult életünket. És veri. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KIÉ EURÓPA JÖVŐJE? +- 30. Esszék a közelmúltról és a közeljövőről
Az elmúlt három évtized emlékezete, ahogyan írók és társadalomkutatók látják. Önrendelkezés, szolidaritás, kiúttalanság, nemzedékváltás, populizmus és dzsentriallűrök. Kínálnak-e megoldást a látleletek vagy egyelőre be kell érnünk a helyzetelemzéssel? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
HOLOKAUSZT-FELVILÁGOSÍTÁS Závada Pál: Az utolsó üzlet / Szegedi Nemzeti Színház
Nincs új a nap alatt: Závada Pál ismét a történelmi múlt, jelesül a vészkorszak idejéből merített gyúanyagot új, Szegeden színre vitt darabjához, amely a rendezői koncepciótlanság miatt kiteljesületlen színpadi formát ölt. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA.
MÜNNICH FERENC ÉS A RÓZSASZÍN MUTÁNS PÓKOK Spiró György: Kőbéka
„Törvénytelen volt sok minden, amiről a képviselők nem tudták, hogy törvénytelen, bár azt sem gondolták, hogy törvényes. Ezzel el is evickéltek a történelem viharaiban ezer évig.” POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
SARLÓZÓ KALAPÁCS Spiró György: Árpád-ház / HOPPart Társulat (Jurányi Ház, Kamaraterem)
A Nemzeti Színház magazinjának minapi körkérdésére (melyik az 1945 után bemutatott tíz legjobb magyar történelmi dráma?) az Árpád-házat is az elitbe soroltam, a szavazók közül nem egyedüliként. Nem biztos, hogy voksom mellett a HOPPart előadásával tudok legjobban érvelni. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A SZÍNHÁZCSINÁLÓ Spiró György: Az imposztor / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Szikszai Rémusz hozott is ajándékot meg nem is a tatabányai társulatnak és nézőknek. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
„NEM TALÁLOK SZAVAKAT” Esterházy Péter-emlékest – Művészetek Palotája
Akik a Művészetek Palotájában vagy annak honlapján végigkövették a nemrég elhunyt Esterházy Péter tiszteletére rendezett emlékezést, talán hasonló katartikus élményben részesültek, mint e sorok írója. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
KEVESEBB TÖBB LENNE DESZKA Fesztivál, 2016
A drámaírók szakmai műhelytalálkozójából Debrecenben színházi fesztivál lett. Igaz, a magyar drámák előadásainak fesztiválja. NÁNAY ISTVÁN BESZÁMOLÓJA.
„EDDIG JÓ VOLTAM” Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója
A hetvenéves Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, Gáspárik Attilának nyáron lejár a mandátuma. Miután a tulajdonos értékelései alapján jól teljesített, ha akarja, folytathatja a munkát, építheti tovább a színházat és közönségét. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
