Manapság a nagy társadalmi változásokat szélsőséges hangok és túlkapások kísérik. És igaz az is, hogy az ilyen folyamatokat rendre ideológiai véleménybuborékok parttalan csatája előzi meg. De jelen lehet-e egy büntetőeljárás bizonyítása során az ideológia? Ferdinand von Schirach Nyílt tárgyalás című darabja Székely Kriszta rendezésében ezt a kérdést boncolgatja. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Székely Kriszta
A #METOO ÉS AZ IGAZSÁG
APOKALIPSZIS MOST (VAGY MÁSKOR) Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok / Landestheater Niederösterreich
Székely Kriszta Sankt Pölten-i Fizikusok-rendezése nem azt a paradoxont akarja igazolni, hogy a tudomány és a technika fejlődésének korlátlan lehetőségei megteremtik a totális pusztulás lehetőségét. Ezzel már a 20. században szembesültünk. A 21. század egész más etikai kérdésekről szól. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
„AZ EGYENSÚLYBAN ÉS AZ ÖNURALOMBAN HISZEK” Beszélgetés Csákvári Krisztiánnal
A legígéretesebb pályakezdő színészek elismerésére alapított Soós Imre-díjjal nemrég kitüntetett Csákvári Krisztián írta és rendezi a felnőtté válás dilemmáit körüljáró Kontraszt című produkciót, amit június 22-én mutatnak be a 6SZÍN Teátrumban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
TRÓFEA ÉS BOSSZÚHÍM Ibsen: Hedda Gabler / Katona József Színház
Azon gondolkodom – immár hetek óta, amióta egyre csak készülök megírni ezt a kritikát, de már a klaviatúra láttán is találok valami más, halaszthatatlan csinálnivalót –, hogy miért unatkoztam én ezen az előadáson. A Hedda Gableren, a Katonában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TRÓN ÉS KÖVETELÉS Csehov: Sirály / Szigligeti Színház, Szolnok
A Sirály kínálja magát tételdrámaként: generációk és/vagy tehetség témakörében a rendezőnek döntenie kell. A számos vagy inkább számtalan megtekintett előadás alapján gondolom így – és akkor mostantól, Székely Kriszta rendezését látva másképp is gondolom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„VÉGZETSZERŰEN VISSZAÉRT HOZZÁM A ZENÉS SZÍNHÁZ” Interjú Székely Krisztával
Marcsa felveszi a harcot, kiáll önmagáért Székely Kriszta Mágnás Miska-produkciójában, amit szeptember 17-től láthat a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban. A Katona József Színház rendezője visszatalált a zenés műfajokhoz, és Torinóban is dolgozik. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
BOZÓTVÁGÓ Szécsi Noémi: Egyformák vagyunk / Kamra
A Katona József Színház K:ortárs című sorozatát a COVID szülte ugyan, de alighanem túléli a járványt. E pillanatban mindenesetre csecsemő – legalábbis Szécsi Noémi regénye öt jelenetének „online-osítása” alapján. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
EGYMÁS POKLAI Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Miskolci Nemzeti Színház
A Nem félünk a farkastól színreviteleinél általában elhangzik: akkor veszik elő Edward Albee klasszikusát, ha van négy olyan színész egy társulatban, akik miatt érdemes és izgalmas elővenni. Elsősorban Martha és George szerepeit, de tulajdonképpen mind a négy szerepet jutalomjátéknak, bravúrszerepnek tartják. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA.
PIZSAMÁBAN JUT ESZEMBE, MI VOLT TEGNAP A fecsegő potyautas 68.
„Ez különben énnálam, és nem tudom, másnál hogyan működik, elég megbízható érzés. Ha nem jut az eszembe reggel – és még csíkos pizsamás kiszerelésben – a tegnapi film, a tegnapi színpadi produkció, akkor talán baj van. Akkor az a művészeti esemény nem csinálta a legkisebb kavarodást sem énbennem.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
MENE, TEKEL, UFARSZIN Csehov: A Platonov / Katona József Színház
Nézzétek meg A Platonovot a Kamrában, ha nem féltek a tükörtől. Mert meg fogjátok látni magatokat benne. Igen, te is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A MÁSIK RÓMEÓ Beszélgetés Kocsis Dénessel
Az István, a király címszerepére készülő Kocsis Dénessel, a Budapesti Operettszínház művészével pályája ívéről, a kollégákkal és a közönséggel való kommunikációról beszélgettünk. Meg arról, mire gondolt, amikor még Rómeó tálcatartója volt a színpadon. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A BOLYGÓK ÉS A NAP Ithaka / Katona József Színház
Székely Kriszta vagányul gondolta újra az Odüsszeiát. Nem afféle gyorstalpaló zanzát készített belőle, hanem szuverén színpadi olvasatot. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
MINTHA IDŐZÍTETT BOMBÁVAL VACAKOLNÁL Beszélgetés Pálmai Annával
„Székely Kriszta hidegfejű és forró szívű rendező. Érzékenyen, kíméletlenül az emberi minőségek igazságaira törekedve rendezte meg A kaukázusi krétakört.”- mondja a Színikritikusok Díja legjobb női főszereplő kategória egyik várományosa, a Grusét alakító Pálmai Anna. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
IJESZTŐEN CSÁBÍTÓ A JÓ Brecht-Dessau: Kaukázusi krétakör – Katona József Színház, Kamra
„Írd meg a jóságot”, szól oda nekem valaki, amikor kifelé jövünk a Kamrából a Kaukázusi krétakör előadása után. Visszakérdeznék, és a rosszasággal mi lesz, de már elsodródtunk egymástól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„KICSIT HÁTRÉBB ÜLÖK AZ OPERARENDEZÉSEKNÉL” Interjú Székely Krisztával
A hópihe-hattyú tengelyen nem tudta elképzelni az életét, úgyhogy inkább rendezőnek állt. A Katonában szöszmötöl, felszabadultabb, ha operát rendez. Székely Krisztát faggattam műfajokról, generációkról és új rendezéseiről, a Kreatív kapcsolatokról. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
