Szűcs Nelli

BUJASÁG LEÁNYA
Oscar Wilde: Salome / Nemzeti Színház

Dekoratív, szecessziós gobelin, színekből és hangokból szőtt, precíz szépmíves munka a Nemzeti Színház Saloméja. Anyagbő és elegáns, s a maga pasztell mivoltában hibátlan. Rend van benne. Minőségi munkát végzett a vendégül hívott bolgár művészcsapat. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

TEATRALIZÁLT KÁOSZ
Eugène Labiche – Marc-Michel: Olasz szalmakalap / Nemzeti Színház

Hosszú sorban vonul, kígyózik, tolong a násznép, elhagyja a színt, hogy aztán újra és újra visszatérjen oda. Ott mindenki megáll, vár, vagy éppen berendezkedik, jól érzi magát – ám menni kell tovább, vonulnak egyre, miközben szól a zene. Mulatságos, de bizarr képek sorozata rajzolódik ki így – biztos vagyok abban, hogy a legtöbb néző emlékezetébe e képek égnek bele leginkább Silviu Purcărete Nemzeti Színházi rendezéséből. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A (KÁLYHA)CSÖVEK APOTHEÓSZISZA
Euripidész: Bakkhánsnők / Nemzeti Színház

Theodórosz Terzopulosz évtizedek óta keresi-kutatja a színház ősi rítusát, szeretné a színen megmutatni a Dionüszosz eksztatikus kultuszában gyökerező kiindulópontot, ahonnan a színházi műfajok és formák erednek. Ehhez kínálkozó anyagnak gondolja Euripidész Bakkhánsnőkjét, az egyetlen fennmaradt görög tragédiát, amelyben a színház istene, Dionüszosz szereplőként is fellép. KARSAI GYÖRGY ELEMZÉSE.

Tovább a cikkhez

ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT
Madách Imre: Az ember tragédiája / Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház – Zsámbéki Nyár

Már majd’ egy évtizede annak, hogy beregszászi társulata számára Vidnyánszky Attila megrendezte a Tragédiát. Nem egy kritika akadt, ami túl korainak találta a megmérettetést a sok fiatalból álló társulatnak. Azóta viszont sok minden változott Beregszászon, s végre ki kell mondanunk: a társulaton belül felnőtt a második generáció. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez