Ha rápillantunk a Szentendrei Teátrum gazdag nyári műsorára, örömmel fedezzük fel benne a különböző független formációk válogatott előadásait. Egy csokornyit ajánlunk ezekből: újrahangolt irodalmi klasszikust, énekes-táncos mesefeldolgozást, megrázó önvallomást és emlékezetkutató krimidrámát válogattunk. JÁSZAY TAMÁS AJÁNLÓJA.
Hiába tudja és tapasztalja a gyakorlott színházjáró, mégis megrendítő azzal szembesülni, amikor évtizedekkel ezelőtt, tőlünk több ezer kilométerre, egy másik nyelven leírt szavak a mi mindennapjainkban érnek valósággá. A nagy amerikai látnok, Tony Kushner gigantikus víziójának első felét Nagy Péter István és delikát alkotócsapata résmentesen illesztette a Radnóti Színház kis nagyszínpadára. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Bolondok tánca a darab címe, s valóban, bolond itt mindenki. Bolond időkben játszódik, amikor muszáj megbolondulni mindenkinek. DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA.
A színház a kísérletezés helyszíne. Izgalmas helyeket járunk be, ételt kóstolunk, miközben történeteket hallgatunk, vagy felszabadultan dühöngünk a mindennapok problémáin. A 34. THEALTER programja idén az eddigieknél is merészebb, különlegesebb vállalásokkal, próbálkozásokkal van tele. A színház a maga határon mozgását mutatja meg az első négy napban. BÁLINT ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA.
Az ember egy ponton ráébredhet, hogy gyerekkori sérelmei és a szülői minták mennyire meghatározzák a jelenét és jövőjét. A pelikán szereplőinek ez a pont a történetben következik be. A kérdés már csak az, mihez kezdenek ezzel a felismeréssel. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Birtokolhatunk-e valamit, aminek jogos tulajdonlása magunkban is kétségeket kelt? És szét tud-e esni valami, ami úgy jött létre, hogy előtte valami már szétesett, épp úgy, ahogy az ő előtte való is darabjaira hullott? S mi ez a kusza és hullámzó gubanc, amit családi életnek, esetleg nemzetnek hívunk? GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A Radnóti Színházban bemutatott 3tél című darab szerzője, Tena Štivičić Londonban élő horvát drámaíró. A mű egy zágrábi villában játszódik, amelynek egyik lakásában négy nemzedék asszonyainak-lányainak életét követhetjük három kimerevített idősíkban: 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben. Az előadást Alföldi Róbert rendezte, a szerzővel pedig a január 27-i előadás után találkozhat a közönség. Vele beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
A fehérvári színház elmúlt éveit vizsgáló elemzésünk második részében a társulat, vagyis a színészek és a rendezői kar áll a fókuszban. Emlékezetes szerepek, kiemelkedő előadások. És a konklúzió. URBÁN BALÁZS ELEMZÉSE.
Székesfehérváron rendezte meg Novák Eszter Joël Pommerat kortárs francia drámaíró darabját, Az én kis hűtőkamrámat. A nagyváradi előadás után másodszor láthatja magyar közönség e furcsa, abszurd krimit. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Bagó Bertalan, a rendező és Tucsni András, a dramaturg, nem csupán honosította a Hamvai Kornél által fordított darabot. Ők „megfejtették” a bajok okát, miközben New Orleansból elhozták Siófokra Blanche Dubois-t, meg a tragédiáját. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Szuper ez az előadás – gondoltam az első felvonás végén, és visszaültem a másodikra. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A Tízparancsolat a maga erkölcsi imperatívuszával szilárd alapja lehetne egy legeslegjobb világnak – de könnyen lehet, hogy nem határtalan boldogság, hanem halálos unalom szakadna ránk. Székely Csaba minden esetre a pompás dramaturgiai sorvezetőt vette észre benne. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Megérkezik bátyjához és annak családjához a gyászoló özvegy – oldalán fiával és halott férjével. Igaz, ez utóbbi kartonból van, ám a nő és a fiú elmondása szerint ő vezette az autót idáig… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Kevéssel az előadás vége előtt szép képben áll össze a nővérek csoportja: Olga, Mása, Irina és mögöttük kuporgó ifjúkori énjeik néznek eltökélten, illetve meggyötörten, szomorúan felém – én pedig meglehetősen tanácstalanul nézek vissza rájuk. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Strindberg drámája a pokol, Dürrenmatt megengedi, hogy nevessünk rajta, Szabó K. István fehérvári rendezése pedig visszavezeti Dürrenmatt szövegét Strindberg poklába. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.