A látvány nagyon húha – a szem etetve, illetve zabáltatva van. Szikora János rendező-igazgató nemcsak az évad ékkövének, hanem sejthetően pályája egyik csúcspontjának is tervezte Térey János darabját. Amelynek ráadásul van egy igen emlékezetes színházi előképe, a Krétakör produkciója a Sziklakórházban, Mundruczó Kornél rendezésében. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Vörösmarty Színház
MINDENT A SZEMNEK
MINDÖRÖKKÉ ELEKTRA? Eugene O’Neill: Amerikai Elektra / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Bár nem hiszem, hogy ez lett volna a repertoárépítés koncepciója, de a boldogtalan Iphigeneia után néhány hónappal az ő nem sokkal boldogabb sorsú húga, Elektra is feltűnt a Vörösmarty Színház Kozák András Stúdiójának színpadán. Folytatásról nincs szó, mivel nővérétől eltérően nem eredeti, antik valójában, hanem annak amerikai transzformációjaként jelent meg. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
HOVA MENNEK A ZSIDÓK? Jerry Bock – Seldon Harnick – Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Már megint egy Hegedűs a háztetőn, a musical, amit már annyiszor láttunk színházban és filmen, láttuk Topollal, Bessenyeivel, Dunai Tamással, Görög Lászlóval, fejünkben a dallamok és a poénok, ezt várjuk, hogy lássuk Tevjét, a tejesembert, elmerüljünk ismét a Sólem Aléchem és Marc Chagall nyomán teremtett, örökre eltűnt, de újra és újra megidézett világban. De valami egészen mást kaptunk Székesfehérváron. PATAKI ÉVA KRITIKÁJA.
JAJTORNA A LAJTORJÁN Georg Büchner, Robert Wilson, Tom Waits, Kathleen Brennan: Woyzeck / Vörösmarty Színház, Pelikán Fészek, Székesfehérvár
A létra hétköznapi és szimbolikus szerepe, hogy elősegítse a véges és korlátozott, végzetesen korlátozott képességűnek teremtett ember felfelé irányuló törekvéseit – az angyallal birkózó Jákobtól a szerelmes Montague-fiún át a megrepedt büszkeségű Solness építőmesterig, és tovább. Jelen esetben viszont a létrák inkább akadályként működnek, illetve átalakulnak Woyzeck fizikai-egzisztenciális kényszermozgásának groteszk kíngimnasztikai eszközeivé. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
KÖTELEZŐK RÖVIDEN Jókai Mór–Selmeczi Bea–Szikora János: A kőszívű ember fiai / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Egy jól ismert szöveg színházi adaptációjának a ráismerés örömén túl arra is lehetőséget kellene adnia, hogy friss szemmel, új, aktuális nézőpontból tekinthessünk az adott műre. A Vörösmarty Színház előadása ugyan tesz erre kísérletet, de a látványos díszlet és jelmezek ellenére is csupán a kötelező tananyag felmondásáig jut. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
A HALÁL ÉS A LÁNYKA Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Nem jár erre sem a Kalmár, sem a Fejedelem, sem a Tudós. Amit Csongor tőlük megtudhatna, azt már tudja. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
TÖRTÉNET A BIZALOMRÓL ÉS AZ ÖNBIZALOMRÓL David Seidler: A király beszéde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A székesfehérvári a nyolcadik magyar bemutató A király beszéde című darabból, amelyet a Tom Hooper által rendezett nagy sikerű film után a forgatókönyvíró, David Seidler adaptált színpadra. De miért érdekli a (magyar) közönséget ilyen nagyon VI. György király beszédhibája? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
AZ ÜGYNÖK ÉS AZ INDIÁN Bereményi Géza – Kovács Kriszta: Apacsok / Vörösmarty Színház
És nem: amíg a Fidesz van hatalmon, nem lesznek nyilvánosak az ügynökakták. Hozzáteszem: amíg a szocialisták voltak hatalmon, addig sem lettek nyilvánosak. Nyilván mindkét pártnak súlyos érdeke fűződik ahhoz, hogy így legyen és így maradjon. Bereményi Géza és Kovács Kriszta Apacsok című drámája: ügynökdráma. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A MISKA A BORKAI JACHTJÁN Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor: Mágnás Miska / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A színpadon egy jacht és ízléstelen mai ruhákba öltözött, felkapaszkodott nyárspolgárok, akik arisztokratát játszanak – ám a Telihay Péter által rendezett székesfehérvári Mágnás Miska párhuzama a jelen felső tízezrével csak részben működik. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, ARANYBULLA! Totth Benedek: A jeruzsálemi király / Vörösmarty Színház
Zavarba ejthet egy szerzőt, ha azt kérik tőle, írjon egy darabot az Aranybulla születésnapjára. Ez történhetett Totth Benedekkel is, aki a körülményekhez képest egészen izgalmas értelmezést választott mindehhez. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
HOL ITT A FARKAS? Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Hálás, mármint színészileg hálás szerepek vannak ebben a darabban, bár a játszást nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a gyakori, refrénszerű alkoholizálás. Hogy mi itt a tét – no, ezt már nehezebb tetten érni Edward Albee hatvanplusz éves darabjában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
MIT KEZDJÜNK A PETŐFI-ÉVVEL? MIT NE? Paál István–Vági László: Petőfi rock / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Lassan kétszáz éve, hogy megszületett Petőfi. Emiatt rengeteg mű születik majd az elkövetkezendő egy évben azért, hogy lerója tiszteletét az egyik legnagyobb magyar költő és a ’48-as forradalom hősei előtt. E művek legtöbbjének a célkitűzése nagyjából itt meg is áll majd – a sort a székesfehérvári Petőfi rock nyitja. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A JÓN S ROSSZON INNEN, A TEREMTÉSEN TÚL Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin
Az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című kötet kötött formában írt, verssorokba tördelt esszé, egy sokszereplős, a valóságot ezúttal nemcsak a fikcióval, de a transzcendenssel is erősen kölcsönhatásba hozó, ütköztető elmélkedés, nagy, egyszerre a humanizmus mellett és ellen elmondott beszéd. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
A KÖZÖNY AKVÁRIUMA Szakonyi Károly: Adáshiba / a Játékszín és a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása
Egy elidegenedett, végtelenül közönyös család életébe eljöhetne a megváltás, esélyt kaphatnának a jobbra, a változásra, ám ők nem csupán nem kívánnak élni vele, de észre sem veszik a lehetőséget. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA.
AMI A CSÖVÖN BEFÉR Shakespeare: Szentivánéji álom / Vörösmarty Színház
A Tündérkirálynő és tündérszolgája összecsövezve úgy hatnak, mint egy Laokoón-csoport, amelyet racionalizálás címén leépített a cégvezetés. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
