GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A VÁGYOTT GYŐZELEM Desiré Central Station Fesztivál 2024 / Szabadka
2024 telén is boldogan ittuk esténként a helyi társulat művészei által kínált jó törökkávét az előterekben, a bejáratoknál ácsorogva, hogy aztán lássuk sorra a 16. Desiré Central Station Fesztivál előadásait. PROICS LILLA BESZÁMOLÓJA.
KIÉ LEGYEN A GYERMEK? Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör / Szegedi Nemzeti Színház
Brecht egyetlen optimista drámája – mondják. Hál’ isten, hogy ezt, vagyis A kaukázusi krétakört választotta a Szegedi Nemzeti Színház, mert most pont ebből van deficit: a jóságból. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
HATVANNYOLC VÁLASZInterjú a 3. “Performance Now!” Fesztivál kurátori csapatával és a fesztivál ötletgazdájával.
Kétnapos performanszfesztivál lesz a hétvégén Budapesten: a nyílt felhívás tanulságairól, a tetten érhető trendekről, a rendező helyszínek arculatáról is értesülhetünk az alábbi, sokszereplős beszélgetésből. Akik kérdeznek: Poós Nadin, Birkás Réka, Tomcsányi Sári, Büki Flóra. Akik válaszolnak: Simon Liliána, Szabó Zsinka, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakos hallgatói, és Ádám Anna, alkotóművész, a School of Disobedience alapítója, a fesztivál szakmai mentora.
Hirdetés
EGY SZEGÉNY KASZKADŐR PANASZAI David Leitch: A kaszkadőr
A kaszkadőrből filmrendezővé avanzsált David Leitch legújabb (romantikus) akciómozijában szeretné leróni a tiszteletét Hollywood névtelen hősei előtt, akik közé egykor maga is tartozott. A gond az csupán, hogy A kaszkadőr elnagyolt forgatókönyve csak részben teszi ezt számára lehetővé. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
ROKONOK RELOAD Móricz Zsigmond-TÁP Színház: Rókonok / Trafó
Kevés aktuálisabb szöveg van a magyar irodalomban Móricz Zsigmond Rokonok című regényénél. A magyar polip természetrajzát írja le, mely az eltelt időben sem változott sokat. DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA.
A LÉNYEGET NEM ÉRINTŐ PÉNISZNAGYOBBÍTÁS Peer Krisztián–Hegymegi Máté: K – mint kontroll / Stúdió K
A művészetről, az alkotásról, és főképp a független színházról az esetek többségében a szabadság terepeként gondolkodunk. De mi van, ha nincs teljesen igazunk? – teszi fel a kérdést a K – mint Kontroll című előadás a Stúdió K Színházban, Hegymegi Máté rendezésében. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MEGÉLT ÉS MEGÉRTETT HAGYOMÁNY Uitz Béla és az orosz ikon. Avantgárd / Kassák Múzeum
Uitz Béla Kassák Lajos sógora. Uitz Béla, a festőművész. Uitz Béla, a kommunista. Uitz Béla sokféle címkét kaphatott volna élete során, bár legkevésbé se bekategorizálható figurája a magyar képzőművészet történetének. Uitz Béla és jelenleg a Kassák Múzeumban látható festményei a megértésről és túlélésről, a múlthoz való kapcsolódásról mesélnek. SOMOGYI ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
EGY KICSIT MÉG ÉRTELMETLENEBB HALÁL Arthur Miller: Az ügynök halála / Centrál Színház
Míg Arthur Miller eredetijében a múlt számtalan szellemképe kínozza Willy Lomant, addig a Centrál Színházban látható, Alföldi Róbert által rendezett Az ügynök halála elsősorban a jelenre koncentrál, bezárva a távlatokat egy nyomasztó nappaliba, ami az ügynök halála után csak szebb lesz, mint életében volt. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
JÁTSSZUNK OTT, AHOL NEM SZOKTUNK Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya / Vaskakas Bábszínház
Tündérországot és az emberek földjét távoli helyeknek gondolnánk, pedig átjárható a határ, még ha veszélyes is. Csak oda kell nézni, ahova ritkán szoktunk. A győri Vaskakas Bábszínház bemutatta Gimesi Dóra Rózsa és Ibolya című népmese-adaptációját Tengely Gábor rendezésében. NAGY MIHÁLY KRITIKÁJA.
A „SZAKMA” ÉS/VAGY A „SZENT IHLET” Paavo Järvi és a Budapesti Fesztiválzenekar: Tüür, Schumann, Sibelius / Müpa Budapest
Ars és tekhné – művészet és mesterség –, tanultuk rég az iskolában a fogalmakat. Mikor választhatók szét, és mikor nem? A kérdést ritkán veti fel hangverseny olyan élesen, ahogyan Paavo Järvi és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje tette. Csengery Kristóf kritikája.
ARCANUM – TÖBB, MINT ADATBÁZIS Beszélgetés Biszak Sándorral, az Arcanum alapítójával
Havi egymillió oldalt scannelnek be az Arcanum Adatbázis Kiadó elkötelezett munkatársai. A szám elképesztő, de minket régóta érdekel, hogy cikkeink-videóink elengedhetetlen, láthatatlan munkatársának valójában hogyan zajlanak a hétköznapjai. Biszak Sándorral, az Arcanum alapítójával beszélgetett Jászay Tamás, lapunk főszerkesztője.
PACEKBA Dömötör András – Laboda Kornél – Benedek Albert: Mefisztóland / Katona József Színház
Navégre! Nincsen kód és dekód, rejtett utalás, áttételes célozgatás. A Katona József Színház nagyszínpadán a játszók nem kacsintanak össze a közönséggel. Hanem elmondják és megmutatják, mi történik, ha a hatalom mocskos és jobbára tehetségtelen keze lenyúlja a színházat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Hirdetés
A KAKTUSZFEJŰ EMBER Ivanov / Miskolci Nemzeti Színház
Ivanovunk legvigasztalóbb pillanata az, amikor kienné a maradék savanyúságot egy nagy befőttesüvegből. Mivel a keze nem ér le az aljáig, ezért a pisztolyával halászik ki magának egy uborkát. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MR. RIPLEY FEKETÉN-FEHÉREN Ripley / Netflix
Mr. Ripley történetét nem először viszik filmre: az őrületes dél-olasz tájakon játszódó sztoriból két korszakos nagyjátékfilm is született, míg a Netflix most egy nyolcrészes minisorozatot álmodott a témából, több-kevesebb sikerrel. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT MÁJUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Először is van Budapesti Tavaszi Fesztivál; aztán van még sok minden más is – a május még a nyaralások előtti kulturális főszezon. A Revizor egyik fontos célja, hogy az ajánlóval a mennyiségileg túlhabzó, minőségileg vegyes kulturális kínálatban segítsen eligazodni. CSÁKI JUDIT AJÁNLÓJA.
ANYÁM SZERINT AZ IRODALOMRA SZÜKSÉG VAN Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia
Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
VÉRESEN KOMOLY JÁTÉKOK Martin McDonagh: Hóhérok; Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Valóság és fantázia találkozásánál bomlik ki a tragédia a tatabányai Jászai Mari Színház két előadásában is: a Szikszai Rémusz által rendezett Hóhérokban és a Guelmino Sándor által rendezett Nem félünk a farkastól című produkcióban. Mindkettő figyelemre méltó, átgondolt alkotás, amely remek ziccereket tartogat a társulat színészei számára. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A MESÉKET VÉGIG KELL MESÉLNI Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén
Sűrű erdő szélén című regényével – melyet az Athenaeum Kiadó idén jelentetett meg – Leo Vardiashvili berobbant az angolszász irodalomba: nem csupán felkerült az első tíz legfontosabb regény listájára, de a mértékadó lapok – így például a The Guardian, az Observer vagy a Financial Times – is dicséreteket zengenek róla. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
ISKOLÁBA MEGY A SZÍNHÁZ 6. Tantermi Színházi Szemle / Jurányi Ház
Gáspár Máté a 2017-es Tantermi Színházi Szemléről írt cikkében az alábbi témákat és motívumokat emelte ki: zaklatás, hatalommal való visszaélés, lelki és fizikai erőszak, valamint az önérdekből történő másik lealacsonyításának jelenségét. Idén, a 6. Tantermi Színházi Szemlén hasonló problémák kerültek terítékre. BOGYA TÍMEA ÉVA ÍRÁSA.
BORULT A PAPÍRFORMA Elisabeth Leonskaja és a Concerto Budapest hangversenye / Zeneakadémia
Vajon a zenei előadóművészet világában, ahol van szerepe a pillanatnyi inspirációnak, kalkulálhat-e előre a koncertlátogató? Tudhatja-e már az esemény előtt, hogy mire számíthat? Kellő tapasztalat birtokában sokszor nagyon is. Ugyanakkor bárkit érhet meglepetés. Jó példa az utóbbira Elisabeth Leonskaja és a Keller András vezényelte Concerto Budapest legutóbbi hangversenye. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A VÁGYAK DICSTELEN GYŐZELME AZ IGAZSÁG FÖLÖTT William Shakespeare: h.ml.t / Budaörsi Latinovits Színház
Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
















