GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A PARTON Jon Fosse: Reggel és este / Ördögkatlan Produkció, Jurányi Ház
Születés és halál. Két évszám, közöttük az élet mint kötőjel feszül. Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy halász. Egyszer volt, hol nem volt, meghalt egyszer egy halász. Bérczes László Fosse-adaptációja nem a norvég világfájdalom súlyát hordozza, hanem egy arcon átfutó félmosoly békés melankóliáját. PAMLÉNYI LAURA KRITIKÁJA.
JOHANNE ALÁSZÁLL Dag Johan Haugerud: Álmok
Johanne álmodozása tradicionális felnövéstörténetnek indul, ám a plátói szerelem megfoghatatlanságáról, bizonytalanságáról, illékonyságáról szóló személyes történet három generáción átívelő, elvárásokkal játszó érzékeny drámává lényegül. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
MINDENKI AZT AKARJA Salamon András: Random
Váratlan találkozások, egymáshoz látszólag nem kapcsolódó jelenetek keretezik Salamon András filmjét, amelynek különleges karakterei a szociális szférától egyre csak távolodva keresik a boldogságot. A mozaikok nem mindig állnak össze koherens egésszé, a film egyes pillanatai azonban nyomot hagynak a nézőben. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
Hirdetés
HAVERUNK, SHAKESPEARE Pikli Natália: Shakespeare minden időkre
Willam Shakespeare-re az 1970-es évek óta kortársunkként tekintünk, itt volt hát az ideje megpróbálni még szorosabbra és személyesebbre fűzni ezt a viszonyt. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.
A CSALÁD AZ CSALÁD Tracy Letts: Augusztus Oklahomában / Weöres Sándor Színház, Szombathely
A szombathelyi Augusztus Oklahomában előadásnak két nagy erénye van. Az egyik színészi: lehengerlő erejű a társulat női szakasza, akik mellett tökéletesen játszanak kiegészítő szerepet a férfiak. A másik rendezői: Alföldi Róbert nem akarja többnek mutatni Tracy Letts kommerszét, mint az valójában. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
KULTÚRÁK KAPUJÁBAN Kurosawa klasszikusok / Art+Cinema
Kuroszava hét filmje hét szamurájként áll jót a faluért, azaz a teljes életműért, melyben sikeresek és megalázottak egyként találhatók. Mindegyiket egy cél vezérli: megmenteni a falut, azaz jótállni a filmművészet általa képviselt összművészetiségéért. GYÖRE GABRIELLA ÍRÁSA.
„HIÁBA ÚSZOL, BELEFULLADSZ” Gyergyószentmiklósi és marosvásárhelyi előadások az Erdélyi Héten / Gyulai Várszínház
A Gyulai Várszínház Erdélyi hetének legnagyobb tanulsága: a pszichológia tudománya épp időben lépett közbe, hogy megmentsen minket magunktól. Apafigurák hiányában felnőtt gyerek, szenvedélyes, de marcangoló szerelem, kapcsolódni vágyó nő, érzelmek kimutatásával küszködő férfi: a gyergyói Liliom és a marosvásárhelyi Alaszka találkozott Gyulán. HEMZŐ CSENGE ÍRÁSA.
TÖBB MINT HASZNOS Kertész Imre: Sorstalanság / Katona József Színház, Sufni
Kertész Imre regényéből tantermi előadást készíteni érthető döntés, ugyanis számos ponton tudja megtámogatni a középiskolában tanultakat. Lehet adalék a történelemórához, de érettségi tétel is készíthető belőle. Lehet-e azonban több, mint „hasznos” egy ilyen vállalás? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A GOMBOS HARMONIKA ÉS A STRADIVARI 16. KaposFest
Mi az, amiből akármennyit elveszünk, mégsem lesz kevesebb? A hagyományos válasz: a gödör, amely ugyebár még gyarapszik is ezáltal. De említhetjük a kút vizét vagy a soha ki nem apadó szeretetet is. Létezik azonban más válasz is, az, amellyel a kaposvári kamarazenei és művészeti fesztivál, a KaposFest szolgált, amelyet idén tizenhatodik alkalommal, augusztus 10-14. között rendeztek meg a somogyi megyeszékhelyen Hornyák Balázs fesztiváligazgató és Várdai István művészeti vezető irányításával. MALINA JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
MÉLYEN A NYÚLÜREGBEN Sorozat-újranéző: Drót (The Wire)
A szöveg megírása előtt azon gondolkodtam, mit lehet vajon mondani egy olyan sorozatról, amit az elmúlt húsz évben szinte mindenki minden idők legjobbjának kiáltott ki? A Drótot nézve azonban ez a kérdés fel sem merül, a témák parlagon hevernek, vagy – hogy a sorozathoz illően fogalmazzunk – az utcán. VIGH MARTIN ÍRÁSA.
EZ NEM AFRIKA VAGY DÉL-AMERIKA, EZ NÉMETORSZÁG Nis-Momme Stockmann: A kék kék tenger / Pinceszínház
A kelet-európaiságot vagy a poszt-szovjetiséget sokféleképpen lehetne definiálni, de az elég valószínű, hogy a lakótelepek urbanisztikai és szociális intézménye hamar felmerülne mint jellegzetesség. De mit is jelent ez pontosan? SZABÓ RÉKA DOROTTYA KRITIKÁJA.
ORBÁN KRISZTINA SZEPTEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Az ősz nem csak a színházi évad kezdetét jelenti, és nem is kell még elszakadni a kültéri helyszínektől, a nyáron kimaradt kiállításoktól, könyvektől, de szabad örülni az érkező premiereknek. ORBÁN KRISZTINA AJÁNLÓJA.
Hirdetés
A CSILLÁROK IS LÓGTAK Kálmán Imre: Csárdáskirálynő / Szigligeti Színház, Nagyvárad
Akkor most megpróbálom elmesélni azoknak, akik nem értik a nagyszüleik vagy a szomszéd néni túlcsorduló operettrajongását, hogy egy jól megcsinált Csárdáskirálynő ma is rettentően vidám, társadalomkritikus közéleti komédiaként tud működni, ekként pedig pont olyan totális színház, mint, mondjuk, egy igazán jó Hamlet. Csak kevésbé lesz tőle gyomorbajos az ember. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
DE ELŐBB EBÉDELÜNK Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg / Örkény Színház
Van vetítés, szerepváltás, szerepsokszorozás, van több nyelv, van fantasztikus zene és ugyancsak fantasztikus hangeffektek – és hát van egy jó és vastag regény, Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című műve. Színtiszta epika. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KÉT TÁNC AVIGNONBAN Anne Teresa De Keersmaeker és Mette Ingvartsen előadásai / Avignoni Fesztivál 2025
Az Avignoni Fesztivál idei kiadása két rendkívüli táncelőadásban is ugyanazt a kérdést járta körül: mit tud elmondani a test önmagáról – ha emlékezik, ha vágyakozik, ha kizökken, ha túllép minden ráragasztott jelentésen? HORVÁTH PATRÍCIA ÍRÁSA.
OROSZ RULETT Sean Baker: Anora / 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál
Sean Baker ötödik szexmunkás-portréja fél óra tényleges és átvitt értelmű petting után rálép a gázpedálra: a mámoros amerikai álmot pillanatok alatt váltja fel a nyers, orosz őrület, az addig hideg tranzakciókból élő Ani pedig órák leforgása alatt válik cselekvő, szeretetnyelvét kereső Anorává. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
FELBORULT EGYENSÚLY RÉGEN ÉS MA Élőhely. Természet- és tájkonstrukciók / Magyar Nemzeti Galéria
Klasszikus és kortárs külföldi és magyar művészek hatvan, különféle műfajú alkotásán keresztül értelmezi újra a Magyar Nemzeti Galéria Élőhely. Természet ás tájkonstrukciók című kiállítása az ember alkotta kultúra és természet viszonyát. A hangsúly a megbomlott egyensúlyra, a klímaváltozásra kerül. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
FATALIZMUS ÉS HASZONTALANSÁG Beszélgetés Silviu Purcăretével
A világhírű román rendező, Silviu Purcărete beszélt legújabb magyarországi bemutatója, az Olasz szalmakalap című Eugène Labiche-komédia kapcsán a színház értelméről, gyíkokról és az emberi csorda ösztöneiről. HORVÁTH PATRÍCIA INTERJÚJA.
SZÁNALMASAK VAGYUNK Yorgos Lanthimos: A kegyelem fajtái
Yorgos Lanthimos új filmje bizonyítja, hogy a legismertebb kortárs görög rendező ma már bármit megcsinálhat Hollywoodban. Ám nagy kérdés, hogy a néző ezzel mennyire jár jól. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
LISZT, A SZEMLÉLŐDŐ Ránki Fülöp Liszt-estje – Legendák, imák, költemények, keringők / Magyar Zene Háza
Legendák, imák, költemények, keringők – ezzel a címmel jelent meg március 7-én Ránki Fülöp Liszt-zongoraműveket tartalmazó első Hungaroton-CD-je. Ennek lemezbemutató koncertjére került sor két nappal később a Magyar Zene Házában; az est házigazdája Fazekas Gergely zenetörténész volt, aki rövid bevezetőt mondott a hangverseny előtt, utána pedig pódiumbeszélgetést folytatott a művésszel. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
NEHOGY MÁR PETI A DZSUDZSÁKKAL KETTESBEN Pintér Béla: Idegen test / Pintér Béla és Társulata, Átrium
A cím telitalálat: az „idegen testnek” annyi jelentésrétege van és lehet korunk Magyarországán, hogy egyetlen színházi este biztosan nem elég a listázáshoz. Pintér Bélának és társulatának azért jónéhányat sikerül fölemlegetnie. És egyiktől sem leszünk boldogok, még a kacagásunk sem lesz felhőtlen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
















