GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
SZÍNEK ÉS KÉPEK Pannon Filharmonikusok: Fabula foletta / Müpa Budapest
Szeptember 26-án a Müpa nagy hangversenytermében is bemutatta „Fabula foletta” (kb.: mese, meskete) fedőnevű programját a Pannon Filharmonikus Zenekar, amelyet ez alkalommal a kiváló spanyolországi karmester, Roberto Forés Veses vezényelt. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Mazurka vagy polonéz? 3.0 – Újra lengyel hónapok a Revizoron
2021-ben és 2023-ban a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával komoly összeállítást közöltünk a kortárs lengyel kultúra trendjeiről, aktuális vállalásairól, meg persze arról, milyen kapcsolódások léteznek magyar és lengyel művészek között. A dwa bratanki jegyében folytatódik a kaland: ezen az oldalon gyűjtjük össze a Mazurka vagy polonéz? 3.0 cikkeit, fogadják őket szeretettel.
„ÉDES EURÓPAI HAZÁM” – ÚJ ÉVAD Piotr Schmidt International Sextet: Komeda Unknown 1967
Piotr Schmidt trombitás kapott lehetőséget arra, hogy a lengyel jazz ősatyja, Krzysztof Komeda eltűnt, de újra felfedezett kompozícióját bemutathassa. Az eredmény kiemelkedően sikeres lett, tovább növelte Schmidt hírét, holott rengeteg Komeda-feldolgozás és hommage jelent már meg jobbnál jobb lengyel jazz előadóktól. ZIPERNOVSZKY KORNÉL KRITIKÁJA.
Hirdetés
NEHOGY MÁR PETI A DZSUDZSÁKKAL KETTESBEN Pintér Béla: Idegen test / Pintér Béla és Társulata, Átrium
A cím telitalálat: az „idegen testnek” annyi jelentésrétege van és lehet korunk Magyarországán, hogy egyetlen színházi este biztosan nem elég a listázáshoz. Pintér Bélának és társulatának azért jónéhányat sikerül fölemlegetnie. És egyiktől sem leszünk boldogok, még a kacagásunk sem lesz felhőtlen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A GYILKOS TRÉFA, AMI A NÉZŐN CSATTAN Joker: Kétszemélyes téboly
Todd Phillips második nekifutásra ripityára zúzta Joker mítoszát. De ki gondolta, hogy egy ennyire radikális dekonstrukciós randalírozás ennyire unalmas lehet? SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
LELKEK HÚSPIACÁN Celine Song: Többesélyes szerelem (Materialists)
Celine Song a kapcsolatok spirituális világából a valutára váltható adásvételek korára helyezi a hangsúlyt, ám míg bemutatkozása érzékeny zsenialitásról, addig második rendezése inkább az ábrázolt világgal rezonáló kommersz felszínességről tanúskodik. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
BRET EASTON ELLIS A 2020-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN Dollár Papa Gyermekei: Casanova Tonight Show / Trafó
Nem adja magát könnyen a Dollár Papa Gyermekei új előadása, a Casanova Tonight Show. A Corvin Hotel egyik emeleti szobájában játszódó produkciót végignézni elég kemény feladat. De a valóság, mint tudjuk, nem egy tál gesztenyepüré. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
BÓVLI VAGY MŰVÉSZET? Fordított tárgyak / Ludwig Múzeum
A feje tetejére állt világban a művészet mi mást tehetne: maga is fejtetőre áll, kifordul önnön megszokott keretei közül. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
FUSS, CSALÁD, FUSS Herendi Gábor: Futni mentem
Herendi Gábor az elmúlt években a támogatottból a tűrt kategóriába került, ez azonban nem tett rosszat a műveinek, sőt. A most debütáló Futni mentem a rendező legjobb vígjátékai közé tartozik. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: BUKTA IMRE
Megmaradt valami a fiatalkori lázadásokból, vagy beépült abba a groteszk látásmódba, ami Bukta Imre sajátja ma is? Hogyan találja meg a helyét a kukoricacsutka, a fa, az elszáradt növény a művész installációiban, performanszaiban, hogyan válnak a paraszti kultúra eszközei művészetének részévé, miközben szociográfiai hitelességű látlelet rajzolódik ki a az elmúlt ötven év vidéki Magyarországáról? A Revizor R-beszélgetések sorozatában Bukta Imrével Vlasics Sarolta beszélgetett.
SZÉTSZAKADÓBAN Wéber Kata: Egy nő anatómiája / Pesti Színház
„A részvét a fájdalom iránt, amelyet tulajdon sorsunk kelt másokban, nagyon különös, határozottan keményebb és hidegebb, mint amit tőlünk idegen bánattal szemben érzünk.” – mondja Thomas Mann József és testvérei című regényében, s ez okkal jutott eszembe. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A SOKSZÍNŰSÉG EKLEKTIKÁJA Jacques Audiard: Emilia Pérez
Jacques Audiard transzmusicelje egyszerre sikert sikerre halmozó Oscar-aspiráns és címszereplője, reprezentációja által identitáspolitikai kérdések kereszttüzébe kerülő Netflix-produkció: az Emilia Pérez formájával, tartalmával és kontextusával a legkülönbözőbb módokon hívta fel magára a figyelmet. Le lehet-e választani a műről az időközben rájuk rakódott konnotációkat? És ha igen, hogyan magyarázható a tizenhárom Oscar-jelölés? CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: NÉDER PANNI
Néder Panni a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán végzett, egy évtizede Berlinben él és alkot. Közös hipnózisról, kívülállóságról, az öntudatra ébredés különböző fázisairól mesél portrébeszélgetésünkben. Szó volt arról, hogy lehet-e úgy dolgozni, hogy közben szenved az ember, hogy miben áll a magyar színházi kulturálatlanság, és hogy milyen érzés az, ha egy nála évtizedekkel idősebb rendező-igazgató gátlástalanul átrendezi az előadását? A Vígszínház után Berlin hívta magához, ahol a sok küzdelem után végre megtalálni látszott a helyét. A beszélgetés 2023 telén készült. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A FEHÉR FOLT, A SÖTÉT LÓ MEG A BALKÁN KAFKÁJA Jeton Naziraj, a koszovói showcase szervezője
Jeton Neziraj termékeny koszovói drámaíró, felénk nem, de a világ más tájain ismert, közel harminc darabját a régión túl olyan színházak mutatták be, mint a Volksbühne, a Piccolo Teatro vagy a La MaMa, a Guardian pedig a Balkán Kafkájának nevezte. Művészeti vezetője volt a Koszovói Nemzeti Színháznak, 2018 óta pedig a Qendra Multimedia nevű pristinai szervezetet vezeti, amellyel előadásokat hoz létre, illetve szervezi a Kosovo Theatre Showcase-t. Ennek kapcsán beszélgettünk. PAPP TÍMEA INTERJÚJA.
A SZÍNÉSZ ÉS A TANÁR Thurzó Gábor – Zsótér Sándor: Hal és háló / Trafó
Zsótér Sándor befóliázza a Trafó színpadát, rózsaszín pukkanós buborékfólia alatt a tér, alatta-mögötte emberek kerülnek össze. Idős nő fiatal férfival, talán. Két egyforma fiatal férfi, talán. Fiatal nő idős nővel, talán. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA.
R-BESZÉLGETÉS: TOMPA ANDREA
Az első regénnyel - A hóhér háza - magas polcra ugrott a hazai irodalmi közéletben. Aztán jött még négy: Tompa Andrea írói világa sűrű, gazdag, színes, vagyis méltán tekintjük az egyik legfontosabb kortárs írónknak. Erről, vagyis a regényekről beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
RÁKOK A VÖDÖRBEN Biró Zsombor Aurél: 2031 / Katona József Színház, Kamra
A színházi világban való visszafogott voyeurködés és az elképzelt közeljövő szatirikus katasztrófaturizmusának élménye mellett egyúttal hasonlóan időtlen társadalmi allegóriát tálalnak a Kamrában: a mesterkultuszban nevelkedett fiatal rendezők osztálytalálkozója a kollektív messiásvárás kicsinyített modelljét is létrehozza. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
CSALÁD HELYETT CSALÁD Sorozat-újranéző: Jóbarátok
Máig nem lehet úgy közlekedni a világ egyetlen nagyvárosában sem, hogy valahol ne ütközzünk egy Jóbarátokra utaló pólóba, pulóverbe, kávézóba, vagy valamilyen abszurd relikviába. Ez az a sorozat, ami a nézők többsége számára egyet jelent a szitkom műfajával, és amelyet hazánkban többek között a tökéletlenül is remek szinkronja tett legendássá. VIGH MARTIN ESSZÉJE.
JÁTÉK A KERETEKKEL Rembrandt–Hoogstraten. Festék és illúzió / Kunsthistorisches Museum, Bécs
A Rembrandt és tanítványa, Hoogstraten képeit bemutató kiállítás kulcsa az alcím: Festék és illúzió. Sabine Pénot kurátor kifejezetten a képi illúziókeltés szándékát és technikáit állította a tárlat fókuszába. A képzőművészeti szemfényvesztés már a barokk korban (sőt az antikvitásban) sem ment ritkaságszámba, s ez különös tanulsággal szolgál nekünk itt és ma. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: CSÁKI JUDIT
Nem az ötlettelenség, hanem a kíváncsiság motiválta a Revizor R-beszélgetés sorozatának következő darabját: Jászay Tamás vendége ezúttal Csáki Judit, lapunk alapító főszerkesztője, kritikus, egyetemi oktató, műfordító. A beszélgetésben szó esik a kritikusi gyökerekről, az ELTE legendás kritikaszemináriumáról, arról, hány helyről rúgták ki Csáki Juditot, hogy kinek nem bocsát meg soha, meg az is, hogy zavarja-e, hogy nem mindenki szereti. JÁSZAY TAMÁS VIDEÓINTERJÚJA.
„MEGNYUGTATÓ, HOGY KÖRÜL VAGYUNK VÉVE A MEGMAGYARÁZHATATLANNAL” Interjú Kincses Rékával
A véletlen és a sorsszerűség témájáról készül előadás a Szentendrei Teátrumban a Nagyváradi Szigligeti Színház társulatával koprodukcióban. A Villámcsapottak azonban nem csak a témájában, hanem a létrejöttének folyamatában is nagyban épít a kiszámíthatatlanságra. Erről beszélgettünk Kincses Réka rendezővel, és arról, miért olyan jók az erdélyiek matekból, illetve hogy honnan ered egyes budapestiek Erdély-ellenessége. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
















