GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
MÁR MEGINT ITT VAN A SZERELEM Jenny Erpenbeck: Kairosz.
Történelmi regény vagy boldogtalan végű szerelmi történet Jenny Erpenbeck Kairosz. című kötete, amely 2024-ben elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat? Felnövekedés-történet vagy egy bántalmazó kapcsolat krónikája? A főhős visszaemlékezéseiből a kapcsolat és az NDK fel- és leépülésének párhuzamait olvashatjuk ki. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
„NÉHÁNY ÉVE BELEHALTAM VOLNA AZ IDEGESSÉGBE EGY ILYEN PRÓBAFOLYAMAT ALATT” Interjú Spiegl Annával
Sakktáblára kerülnek a családi viszonyok a Budapest Bábszínház legújabb ifjúsági előadásában, A sárkányfutó átkában. A készülő produkcióról annak főszereplőjével, Spiegl Annával beszélgettünk. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
RANDI TÍZ SZEMÉLYRE Paolo Genovese: Túlagyalt randevú
Paolo Genovese új vígjátékában egy első randit mutat be a két fél fejében tomboló, végletes érzelmek kihangosításával. Az Agymanók olasz romantikus komédiába oltott változata inkább harsány bohózat, mint izgalmas, megható románc. A nyolc belső hang túl hangos ahhoz, hogy hatni tudjon és éppen azt nyomják el, amitől igazán megérinthetne minket ez a film. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
Hirdetés
HOGY VAGYUNK? KÖZÉRZETFIGYELÉS, MAGYARORSZÁG 2024 24. ARC közérzeti kiállítás
Az ARC tagadhatatlan erénye, hogy új kontextusba helyezi az óriásplakát műfaját, ami itthon áldozatul esett a hazug és gyomorforgató propagandának és a nem kevésbé ízléstelen reklámkampányoknak. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: NÉDER PANNI
Néder Panni a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán végzett, egy évtizede Berlinben él és alkot. Közös hipnózisról, kívülállóságról, az öntudatra ébredés különböző fázisairól mesél portrébeszélgetésünkben. Szó volt arról, hogy lehet-e úgy dolgozni, hogy közben szenved az ember, hogy miben áll a magyar színházi kulturálatlanság, és hogy milyen érzés az, ha egy nála évtizedekkel idősebb rendező-igazgató gátlástalanul átrendezi az előadását? A Vígszínház után Berlin hívta magához, ahol a sok küzdelem után végre megtalálni látszott a helyét. A beszélgetés 2023 telén készült. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A FEHÉR FOLT, A SÖTÉT LÓ MEG A BALKÁN KAFKÁJA Jeton Naziraj, a koszovói showcase szervezője
Jeton Neziraj termékeny koszovói drámaíró, felénk nem, de a világ más tájain ismert, közel harminc darabját a régión túl olyan színházak mutatták be, mint a Volksbühne, a Piccolo Teatro vagy a La MaMa, a Guardian pedig a Balkán Kafkájának nevezte. Művészeti vezetője volt a Koszovói Nemzeti Színháznak, 2018 óta pedig a Qendra Multimedia nevű pristinai szervezetet vezeti, amellyel előadásokat hoz létre, illetve szervezi a Kosovo Theatre Showcase-t. Ennek kapcsán beszélgettünk. PAPP TÍMEA INTERJÚJA.
A SZÍNÉSZ ÉS A TANÁR Thurzó Gábor – Zsótér Sándor: Hal és háló / Trafó
Zsótér Sándor befóliázza a Trafó színpadát, rózsaszín pukkanós buborékfólia alatt a tér, alatta-mögötte emberek kerülnek össze. Idős nő fiatal férfival, talán. Két egyforma fiatal férfi, talán. Fiatal nő idős nővel, talán. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA.
R-BESZÉLGETÉS: TOMPA ANDREA
Az első regénnyel - A hóhér háza - magas polcra ugrott a hazai irodalmi közéletben. Aztán jött még négy: Tompa Andrea írói világa sűrű, gazdag, színes, vagyis méltán tekintjük az egyik legfontosabb kortárs írónknak. Erről, vagyis a regényekről beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
RÁKOK A VÖDÖRBEN Biró Zsombor Aurél: 2031 / Katona József Színház, Kamra
A színházi világban való visszafogott voyeurködés és az elképzelt közeljövő szatirikus katasztrófaturizmusának élménye mellett egyúttal hasonlóan időtlen társadalmi allegóriát tálalnak a Kamrában: a mesterkultuszban nevelkedett fiatal rendezők osztálytalálkozója a kollektív messiásvárás kicsinyített modelljét is létrehozza. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
CSALÁD HELYETT CSALÁD Sorozat-újranéző: Jóbarátok
Máig nem lehet úgy közlekedni a világ egyetlen nagyvárosában sem, hogy valahol ne ütközzünk egy Jóbarátokra utaló pólóba, pulóverbe, kávézóba, vagy valamilyen abszurd relikviába. Ez az a sorozat, ami a nézők többsége számára egyet jelent a szitkom műfajával, és amelyet hazánkban többek között a tökéletlenül is remek szinkronja tett legendássá. VIGH MARTIN ESSZÉJE.
JÁTÉK A KERETEKKEL Rembrandt–Hoogstraten. Festék és illúzió / Kunsthistorisches Museum, Bécs
A Rembrandt és tanítványa, Hoogstraten képeit bemutató kiállítás kulcsa az alcím: Festék és illúzió. Sabine Pénot kurátor kifejezetten a képi illúziókeltés szándékát és technikáit állította a tárlat fókuszába. A képzőművészeti szemfényvesztés már a barokk korban (sőt az antikvitásban) sem ment ritkaságszámba, s ez különös tanulsággal szolgál nekünk itt és ma. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: CSÁKI JUDIT
Nem az ötlettelenség, hanem a kíváncsiság motiválta a Revizor R-beszélgetés sorozatának következő darabját: Jászay Tamás vendége ezúttal Csáki Judit, lapunk alapító főszerkesztője, kritikus, egyetemi oktató, műfordító. A beszélgetésben szó esik a kritikusi gyökerekről, az ELTE legendás kritikaszemináriumáról, arról, hány helyről rúgták ki Csáki Juditot, hogy kinek nem bocsát meg soha, meg az is, hogy zavarja-e, hogy nem mindenki szereti. JÁSZAY TAMÁS VIDEÓINTERJÚJA.
Hirdetés
A MEGVÁLTHATATLANSÁG STRUKTÚRÁJA Kertész Imre: Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973.
Kertész Imre irodalmi Nobel-díját életművére kapta, de az oeuvre legkiemelkedőbb és a 20. századi regény történetében egyértelműen paradigmaváltó remekműve a Sorstalanság. A Lét és írás című kötet úgy született, hogy miután az író tizenhárom év munkájával megalkotott kéziratát a Magvető Kiadó 1973 júliusának végén egy kioktató lektori vélemény keretében visszautasította, Kertész összeírta és megszerkesztette az alkotómunkáját végigkísérő munkanaplóinak feljegyzéseit. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
AZ ÉLETED MEGÁLL AZNAP, AMIKOR HÍRES LESZEL Michael Gracey: Better Man: Robbie Williams
Robbie Williams Better Manje lazán a legjobb az elmúlt évek életrajzi sztármusicaljei közül – és nem csak azért, mert egy CGI-majom játssza bravúrosan a főszerepét. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
KÉK, SÁRGA, VÖRÖS Székely Csaba: Az igazság gyertyái / Budaörsi Latinovits Színház
A családi és közösségi nehézségeket feldolgozó, székely humornak nevezett vitális verbalitás ebben a baljós látvány- és hangzástérben kapja meg azokat az árnyalatokat, amelyek azután kiteljesednek a hétköznapokat felülíró borzalomban. Ám a Székely-darab és a budaörsi előadás még itt, az iszonyat kellős közepén sem fordít hátat a nevetve borzongatás vagy borzongva nevettetés eszköztárának. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
EGYPERCESEK AZ ANGOL NYELVRŐL Nádasdy Ádám: Milyen nyelv az angol?
Persze jól sejti az olvasó: nem nyelvkönyvet tart a kezében, hanem afféle tájleírást az angol nyelv hegy-völgyeiről, szépségeiről és különcségeiről. Ez maga a szerző, Nádasdy Ádám meghatározása. És nem is (nagyon) kell hozzá angolul tudni. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ ISMERTETŐJE.
BUJASÁG LEÁNYA Oscar Wilde: Salome / Nemzeti Színház
Dekoratív, szecessziós gobelin, színekből és hangokból szőtt, precíz szépmíves munka a Nemzeti Színház Saloméja. Anyagbő és elegáns, s a maga pasztell mivoltában hibátlan. Rend van benne. Minőségi munkát végzett a vendégül hívott bolgár művészcsapat. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
LÉGY, AMI LENNÉL Horváth András Dezső–Deés Enikő: Legjobban a nőktől féltem / Orlai Produkciós Iroda, Jurányi Ház
Hány szívdobbanás az élet? – mintha ez a kérdés lüktetne a melegítőnadrágos fiú motyogása mögött, míg az előadás nyitányában a mobilján futó szexhirdetéseket ritmikus rapzenévé stilizálva skandálja. Szívdobbanásunk ritmusa egyszerre általános és egyedi, idegen és ismerős, igazán csak életünk fizikai/pszichikai határhelyzeteiben halljuk meg. Ezek a határhelyzetek jelölik ki az előadás kereteit is. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
KULKA JÁNOS Thomas Mann: Halál Velencében / Orlai produkció
Lehetne lefutni azt a kört – és nem lenne méltatlan a helyzethez –, hogy milyen nagyszerű Kulka János visszatérése és annak módja; a stroke maradványainak vállalása, és a színészet számára új útjainak megmutatása. Nekünk, a közönségnek, akik hiányoltuk és most örülünk. Szóval lehetne így is – de inkább mégsem így. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ÜTÖTT AZ ÓRA? Verdi: Don Carlo / Wiener Staatsoper, 2024. szeptember 29.
Búznak a bécsi operában! Kirill Szerebrennyikov Don Carlos-rendezésének szeptember 26-i bemutatója után áramütésként futott végig a hír az osztrák sajtón, és vélhetőleg ez a hír inspirálta hőstettére a 29-i előadáson emeleti állóhelyéről már a függöny felvonását is búzással köszöntő úriembert. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
ELTŰNT GYEREKEK Zach Cregger: Fegyverek
A nyár horrorslágerében A hátrahagyottak és Stephen King szelleme találkozik a patkányfogó legendájával, de a Fegyverek sajnos épp horrorként okoz némi csalódást. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
















