GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
KIHULLÓ MONDATOK Kiss Tibor Noé: Olvadás
Kiss Tibor Noé negyedik regényének, az Olvadásnak a világa sok mindenben emlékeztet az előző kötetekére, az Aludnod kellene és a Beláthatatlan táj közegére, motívumaira. Még a korábbi szereplők is fel-feltünedeznek. Kiss Tibor Noé a kortárs „kilátástalanság krónikása”, regénye szerkezetileg és nyelvileg egyaránt pontosan mutatja meg a kommunikáció, a másik elérésének képtelenségét a múltban és a jelenben is. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
KOHÉZIÓS PÉNZEK Az Európai Unió Kohéziós Alapjáról írott cikkek a Revizoron
Két ütemben vettünk szemügyre néhány sikeres pályázót, akik pénzt nyertek az Európai Unió Kohéziós Alapjából. A kis pénzek általában jól költődtek el, a nagy pénzekről ezt nem állíthatjuk biztosan. A pénzt az Unió adja, de a magyar kormány dönt arról, hogy ki kapja. Az erről szóló írásainkat ezen az oldalon találja.
AZ APRÓPÉNZ JÓ HELYRE MEGY, NA DE A NAGY… Az Európai Unió Kohéziós Alapjának nyertes pályázóiról
A Revizor nem oknyomozó vagy tényfeltáró portál, hanem kritikai. Hogy tavasszal belevágtunk egy olyan cikksorozatba, amely uniós pályázatokon győztes projektek szakmai megvalósulását vizsgálja, annak elég nyomós oka van, erről alább. Tudtuk, hogy a projekt részben műfajidegennek tekinthető szakkritikus munkatársaink szemszögéből, de bíztunk újságírói képességeikben, és a végeredmény azt igazolja: jól tettük. Hanem a tapasztalatokra, következtetésekre, amelyek a cikksorozatban elénk tárultak, mi tagadás, magunk sem számítottunk. CSÁKI JUDIT ÖSSZEFOGLALÓJA.
Hirdetés
„MEGNYUGTATÓ, HOGY KÖRÜL VAGYUNK VÉVE A MEGMAGYARÁZHATATLANNAL” Interjú Kincses Rékával
A véletlen és a sorsszerűség témájáról készül előadás a Szentendrei Teátrumban a Nagyváradi Szigligeti Színház társulatával koprodukcióban. A Villámcsapottak azonban nem csak a témájában, hanem a létrejöttének folyamatában is nagyban épít a kiszámíthatatlanságra. Erről beszélgettünk Kincses Réka rendezővel, és arról, miért olyan jók az erdélyiek matekból, illetve hogy honnan ered egyes budapestiek Erdély-ellenessége. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
A MEGVÁLTHATATLANSÁG STRUKTÚRÁJA Kertész Imre: Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973.
Kertész Imre irodalmi Nobel-díját életművére kapta, de az oeuvre legkiemelkedőbb és a 20. századi regény történetében egyértelműen paradigmaváltó remekműve a Sorstalanság. A Lét és írás című kötet úgy született, hogy miután az író tizenhárom év munkájával megalkotott kéziratát a Magvető Kiadó 1973 júliusának végén egy kioktató lektori vélemény keretében visszautasította, Kertész összeírta és megszerkesztette az alkotómunkáját végigkísérő munkanaplóinak feljegyzéseit. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
AZ ÉLETED MEGÁLL AZNAP, AMIKOR HÍRES LESZEL Michael Gracey: Better Man: Robbie Williams
Robbie Williams Better Manje lazán a legjobb az elmúlt évek életrajzi sztármusicaljei közül – és nem csak azért, mert egy CGI-majom játssza bravúrosan a főszerepét. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
KÉK, SÁRGA, VÖRÖS Székely Csaba: Az igazság gyertyái / Budaörsi Latinovits Színház
A családi és közösségi nehézségeket feldolgozó, székely humornak nevezett vitális verbalitás ebben a baljós látvány- és hangzástérben kapja meg azokat az árnyalatokat, amelyek azután kiteljesednek a hétköznapokat felülíró borzalomban. Ám a Székely-darab és a budaörsi előadás még itt, az iszonyat kellős közepén sem fordít hátat a nevetve borzongatás vagy borzongva nevettetés eszköztárának. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
EGYPERCESEK AZ ANGOL NYELVRŐL Nádasdy Ádám: Milyen nyelv az angol?
Persze jól sejti az olvasó: nem nyelvkönyvet tart a kezében, hanem afféle tájleírást az angol nyelv hegy-völgyeiről, szépségeiről és különcségeiről. Ez maga a szerző, Nádasdy Ádám meghatározása. És nem is (nagyon) kell hozzá angolul tudni. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ ISMERTETŐJE.
BUJASÁG LEÁNYA Oscar Wilde: Salome / Nemzeti Színház
Dekoratív, szecessziós gobelin, színekből és hangokból szőtt, precíz szépmíves munka a Nemzeti Színház Saloméja. Anyagbő és elegáns, s a maga pasztell mivoltában hibátlan. Rend van benne. Minőségi munkát végzett a vendégül hívott bolgár művészcsapat. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
LÉGY, AMI LENNÉL Horváth András Dezső–Deés Enikő: Legjobban a nőktől féltem / Orlai Produkciós Iroda, Jurányi Ház
Hány szívdobbanás az élet? – mintha ez a kérdés lüktetne a melegítőnadrágos fiú motyogása mögött, míg az előadás nyitányában a mobilján futó szexhirdetéseket ritmikus rapzenévé stilizálva skandálja. Szívdobbanásunk ritmusa egyszerre általános és egyedi, idegen és ismerős, igazán csak életünk fizikai/pszichikai határhelyzeteiben halljuk meg. Ezek a határhelyzetek jelölik ki az előadás kereteit is. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
KULKA JÁNOS Thomas Mann: Halál Velencében / Orlai produkció
Lehetne lefutni azt a kört – és nem lenne méltatlan a helyzethez –, hogy milyen nagyszerű Kulka János visszatérése és annak módja; a stroke maradványainak vállalása, és a színészet számára új útjainak megmutatása. Nekünk, a közönségnek, akik hiányoltuk és most örülünk. Szóval lehetne így is – de inkább mégsem így. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ÜTÖTT AZ ÓRA? Verdi: Don Carlo / Wiener Staatsoper, 2024. szeptember 29.
Búznak a bécsi operában! Kirill Szerebrennyikov Don Carlos-rendezésének szeptember 26-i bemutatója után áramütésként futott végig a hír az osztrák sajtón, és vélhetőleg ez a hír inspirálta hőstettére a 29-i előadáson emeleti állóhelyéről már a függöny felvonását is búzással köszöntő úriembert. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
Hirdetés
FÜLIG ÉR A MÁJA Balogh Mirjána: Wish You Were Ear, Ladányi Jancsó Jakob: Élő kövek / 75. Berlinálé
A Berlinálén Kristály Medvét nyert a fiataloknak szól rövidfilmek kategóriájában Balogh Mirjána MOME-s animációja, a kisjátékfilmek hivatalos versenyében vetítették Ladányi Jancsó Jakob #freeszfe-s diplomafilmjét. Két minikritika két új magyar rövidfilmről. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
SALLY MATTOT ADNA Sally Rooney: Intermezzo
A nem teljesen elvált nő fiatal szeretőt talál, a szexmentes kapcsolat után egy férfi új csajának onlyfanses profilja van. Sally Rooney negyedik regényében a kapcsolatok továbbra is szenvtelen mondatokból szövődnek-rombolódnak, a történet pedig a szereplők közötti térben feszül. Minden tettet válaszlépés követ, de milyen az ebből felálló játszma? ORBÁN KRISZTINA KRITIKÁJA.
GENGSZTEREK MADONNÁJA Woody Allen: Brooklyni mese / Orlai Produkció
Akár színházi szenzációnak is mondható, hogy Woody Allen új darabjának ősbemutatóját Budapesten tartották – még akkor is, ha tudjuk, hogy az idős művész filmes pályája gyakorlatilag lezárult, hazájában pedig az utóbbi időkben inkább magánéleti botrányai, perei, mintsem alkotásai miatt került reflektorfénybe. Ugyanakkor az a kérdés is felmerülhet, hogy csupán a botrányokban keresendő-e annak oka, hogy nem New Yorkban került sor a premierre, vagy inkább a szöveg minősége a magyarázat… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
PANTA RHEI Platon Karataev / Magyar Zene Háza
A Platon Karataev zenéje élőben sokkal inkább a folyamatban, mint a dalokban kel életre. A zenében mindig is megvolt a hajlam a magasabb szférák felé való kikacsintásra, a Platon esetében ez az életmű integráns része, de a túlzottan megszokott, hitelt csorbító sallangoktól mentesen. A zenéjük ráadásul megáll önmagában, ilyen kapaszkodók nélkül is. RÁTOSI MILÁN KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: RÓMAI VAKÁCIÓ PUSKÁS PANNIVAL ÉS SZIVÁK-TÓTH VIKTORRAL
Igaz, hogy Rómában nem lehet elférni a turistáktól? Mit lehet ott látni a Trevi-kúton és a Colosseumon kívül? Rómának van külvárosa is? R-beszélgetés című podcast adásunkban Puskás Panni és Szivák-Tóth Viktor mesél Proics Lillának egy hónapos római ösztöndíj-időszakáról, és ad izgalmas úti tippeket azoknak, akik az örök városba készülnek kikapcsolódni.
R-BESZÉLGETÉS: LÁNG ANNAMÁRIA
Hatodik éve a bécsi Burgtheater színésznője Láng Annamária, aki a vele készült videós portréinterjúnkban arról is mesélt Jászay Tamásnak, hogy miért tartotta zseniális rendezőnek Schilling Árpádot, hogy a Proton Színházzal végzett munkát a Krétakör Színház folytatásának tekinti-e, hogy a Siráj (!) Nyinájával miért küzdött meg minden egyes előadáson, hogy mire való a belső útlevél, vagy hogy mátészalkai tinédzserként gondolta-e volna, hogy Helsinkitől Zürichig, Münchentől Moszkváig ismerni fogják a nevét. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A KORONÁZATLAN FŐ Ton Koopman 80 – Händel: Eszter / Müpa Budapest
80 és 45. Két szép évforduló: Ton Koopman karmester, orgonista, muzikológus és az általa alapított és vezetett Amszterdami Barokk Zenekar születésnapjai. Az illusztris eseményt a régizene holland mestere Händel első angol nyelvű oratóriumával, az Eszterrel ünnepelte – a Müpa-beli előadáson igen óvatos duhajsággal. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
A VÁGY MAGÁNYA Luca Guadagnino: Queer
A magyar mozikba is eljutott Luca Guadagnino meleg szerelmi filmje, a Queer. De szerelem-e, amit látunk? William S. Burroughs azonos című kisregénye érdekes metamorfózison megy át a mélyen érzelmes, olasz rendező keze között, de ez talán nem is baj. A Szólíts a neveden után újabb, mélyen szomorú és mélyen átélhető filmet kapunk Guadagninótól, leginkább a főszereplő Daniel Craig alakításának köszönhetően. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
MENEDZSERMASSZÁZS HÁROM FELVONÁSBAN Bill Viola: Csend / Neo Kortárs Művészeti Tér
Bill Viola aktuális kiállítása a Millenium Házában a Csend címet viseli, és különleges belső utazásra hív minket. A három videó a néző türelmére és szemlélődő jelenlétére épít. KUNYIK KINGA ISMERTETŐJE.
















