GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
„MEGNYUGTATÓ, HOGY KÖRÜL VAGYUNK VÉVE A MEGMAGYARÁZHATATLANNAL” Interjú Kincses Rékával
A véletlen és a sorsszerűség témájáról készül előadás a Szentendrei Teátrumban a Nagyváradi Szigligeti Színház társulatával koprodukcióban. A Villámcsapottak azonban nem csak a témájában, hanem a létrejöttének folyamatában is nagyban épít a kiszámíthatatlanságra. Erről beszélgettünk Kincses Réka rendezővel, és arról, miért olyan jók az erdélyiek matekból, illetve hogy honnan ered egyes budapestiek Erdély-ellenessége. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
KÉK, SÁRGA, VÖRÖS Székely Csaba: Az igazság gyertyái / Budaörsi Latinovits Színház
A családi és közösségi nehézségeket feldolgozó, székely humornak nevezett vitális verbalitás ebben a baljós látvány- és hangzástérben kapja meg azokat az árnyalatokat, amelyek azután kiteljesednek a hétköznapokat felülíró borzalomban. Ám a Székely-darab és a budaörsi előadás még itt, az iszonyat kellős közepén sem fordít hátat a nevetve borzongatás vagy borzongva nevettetés eszköztárának. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
LÉGY, AMI LENNÉL Horváth András Dezső–Deés Enikő: Legjobban a nőktől féltem / Orlai Produkciós Iroda, Jurányi Ház
Hány szívdobbanás az élet? – mintha ez a kérdés lüktetne a melegítőnadrágos fiú motyogása mögött, míg az előadás nyitányában a mobilján futó szexhirdetéseket ritmikus rapzenévé stilizálva skandálja. Szívdobbanásunk ritmusa egyszerre általános és egyedi, idegen és ismerős, igazán csak életünk fizikai/pszichikai határhelyzeteiben halljuk meg. Ezek a határhelyzetek jelölik ki az előadás kereteit is. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
Hirdetés
„OLYAN VOLT, MINT A LOVAS NOMÁD NÉPEKNEK BEMENNI A HAGIA SOPHIÁBA” Interjú Csőre Gáborral
Hamarosan bemutatják a 6színben Daniel Hrbek Újra hulla című darabját, a két főszereplő Csőre Gábor és Sághy Tamás. A darab egy nálunk kevésbé ismert, leginkább amerikai filmekben látott viszonyrendszert mutat be, miszerint egy színésznek van egy színészügynöke. Ennek kapcsán kérdeztük Csőre Gábort, aki jelenleg szabadúszó színész, több színházban játszik és sokat szinkronizál. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
BOSSZÚÁLLÓK TEHERÁNBAN Jafar Panahi: Egyszerű baleset / 78. Cannes-i Filmfesztivál
Ügyetlenül bénázó igazságosztók vérfagyasztó kalandjai egy lerobbant kisbuszban Teherán külvárosában. A tizenöt év után az országból újra kiengedett Jafar Panahi személyes jelenléte és filmje az idei Cannes legmegrázóbb történése. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Ha végre itt a nyár... akkor nem csak a strand van itt (van-e újszülött, aki ezt nem ismeri?), hanem sok minden más is, mert ugyan bizonyos szezonok véget érnek, mások azonban épp most kezdődnek, júniusban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
HŰTÖTT PRÓBATEREM IS KELL A SIKERHEZ A debreceni Valcer Táncstúdió kohéziós pályázata
Sokszor nem programokra, hanem alapvető infrastrukturális fejlesztésekre kell az uniós pénz, mert az állam nem ad, az önkormányzatnak meg nincsen. A debreceni Valcer Táncstúdió az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával valósította meg önkormányzati tulajdonú székházának infrastrukturális fejlesztését. Felújították az öltözőket, mosdókat, megtörtént a szociális blokkok építészeti és gépészeti felújítása is. Régi álmuk is valóra vált: immár a legnagyobb kánikula idején is próbálhatnak a táncosok. HOLLÓSI ZSOLT ÍRÁSA.
SZÍNPADTÓL A SITTES ZSÁKIG ÉS VISSZA Beszélgetés Cserepes Gyulával
Ultra White: hosszú idő után új premierrel jelentkezik május 24-én a MU Színházban Cserepes Gyula vajdasági származású, ma Franciaországban élő táncművész, akit több ülésben kérdeztem a pályájáról és az eddig általa megtett kanyargós útról. Szó esett üres hűtőszekrényről, toxikus pedagógiáról és a melósélet törékenységéről is. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
EZ A MINDFUCK MOST NEM JÖN EL Christopher McQuire: Mission: Impossible – A végső leszámolás
Túl sötét, túldumált, és minden szempontból túl sok az új Tom Cruise-mozi, ami egy korszak grandiózus lezárásának viszont roppant kevés. Valóban végső leszámolás ez, csak hát éppen a sorozaté: ez az a film, amelyben a Mission: Impossible nyerő logikája végül felszámolja önmagát. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
FORRADALMI FREKVENCIÁK Jiří Mádl: Rádió
A véletlenül közszolgálati rádióhoz sodródó átlagember szemén keresztül elevenedik meg a prágai tavasz tragikus forgataga: valahogy így néz ki a történelmi közönségfilm, ha hozzáértő szakemberek ideológiai nyomás nélkül készítenek jó értelemben vett nemzetegyesítő filmet múltjuk kollektív traumájáról. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
SAIGONI ROBOGÓK ŰRBÉLI KERINGŐJE Miguel Gomes: Grand Tour / 77. Cannes-i Filmfesztivál
Egy nagy ázsiai körutazásról szól a versenyprogram első remekműve, egy olyan komplexitású narratív és audiovizuális varázslat, ami egyszerre bódítja el nézőinek érzéseit, gondolatait és érzékeit. Nincs idén olyan film, ahol jobb helyen lenne az Arany Pálma. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
TEATRALIZÁLT KÁOSZ Eugène Labiche – Marc-Michel: Olasz szalmakalap / Nemzeti Színház
Hosszú sorban vonul, kígyózik, tolong a násznép, elhagyja a színt, hogy aztán újra és újra visszatérjen oda. Ott mindenki megáll, vár, vagy éppen berendezkedik, jól érzi magát – ám menni kell tovább, vonulnak egyre, miközben szól a zene. Mulatságos, de bizarr képek sorozata rajzolódik ki így – biztos vagyok abban, hogy a legtöbb néző emlékezetébe e képek égnek bele leginkább Silviu Purcărete Nemzeti Színházi rendezéséből. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Hirdetés
EZ NEM KURZUSDROG… Hunyadi-sorozat
… mármint a Hunyadi-sorozat. Pedig igény és óhajtás nyilván volt rá, hogy az legyen, hiszen a hősi múlt fényezése kormányzati prioritás, meg aztán mégis csak belecsorgott 16 milliárd közpénzforint a 25 milliárdos büdzsébe, és aligha csupán azért, hogy a csatajeleneteknél eltátsuk a szánkat. De hát ez nemzetközi koprodukció volt, és a partnereket aligha érdekelte a magyarságteljesítmény növelése, a duzzadó honfikebel – a tátott száj annál inkább. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
TÁNC ÉS GYÓGYÍTÁS Beszélgetés Juhász Katával
Juhász Kata fontos, elismert szereplője a magyar kortárs táncos világnak. Azt, hogy mindeközben praktizáló háziorvos is, talán kevesebben tudják róla. Legújabb, Szerény javaslat című bemutatója alkalmából készült vele életútinterjúnk. HORVÁTH PATRÍCIA INTERJÚJA.
KÉPEK ÉS ÁLOMKÉPEK Négynapos maraton: spanyol-francia hangversenyprogram / Budapesti Fesztiválzenekar, Müpa Budapest
A Budapesti Fesztiválzenekar áprilisi spanyol-francia programját ezúttal négy egymást követő napon játszotta el április 14. és 17. között. Az egyik előadásra a pécsi Kodály Központban került sor; jómagam a legutolsó, a Müpába visszatérő koncerten voltam jelen. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
DRÁMAPEDAGÓGIÁVAL AZ ISKOLAELHAGYÁS ELLEN A Manna Kulturális Egyesület kohéziós pályázata
A Manna Kulturális Egyesület Pest megyei óvodákba, iskolákba és nyári táborokba vitt színházi nevelési foglalkozásokat az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával. A cél az iskolaelhagyás megelőzése volt és a kultúraközvetítés, de a programot, kézműves, verses, mozgásos foglalkozást, meseterápiát tematikájában az adott csoport igényeire tudták szabni – és a közbejött koronavírus miatt nem csak az EU-nak, de többek között az ÁNTSZ-nek is meg kellett felelniük. ORBÁN KRISZTINA ÍRÁSA.
HIÁNYDRAMATURGIA: A HELYETTESÍTÉSEK JÁTÉKA Szünet nélkül – Színházi világnap Nádas Péterrel / Örkény Színház
Nádas Péter Párhuzamos történetek című nagyregényének húsz éves jubileumát különleges színházi esemény keretében ünnepelte az Örkény Színház. Március 27-én, a színházi világnapon Forgách András Szorul a hurok című drámájának felolvasószínházi változatát mutatták be Znamenák István rendezésében, majd Forgách András, Mácsai Pál és Nádas Péter beszélgettek színházról, drámákról, az író és a színpad kapcsolatáról. IVÁNYI-SZABÓ RITA ÍRÁSA.
MÁLNAPÁLINKA Kár, hogy anyádat nem hoztuk el! / Budapest Bábszínház, Ország Lili Stúdió
Kerek tálcákon fényeskedve, iciri-piciri adagokban, s tényleg gyűszűnyi poharakban, felséges illatfelhőt kibocsátva kínálja magát a vendégköszöntő innivaló. Ciklámenszín kosztümkabátos, fonatos frizurájú lányok hozzák a tálcákat, biztatnak kóstolásra, miközben bizsergető zenére lengetik az alkarjuk vonalából sarjadó, rőfnyi hosszú, ciklámenszín rojtokat. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
FELÜLRŐL LEFELÉ? Gyakran Ismételt Kérdések / Ludwig Múzeum
Miért nem olyanok a szobrok, mint régen? – Ezt a kérdést ezúttal végre a múzeumi látogató teszi fel. A Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) című módszertani kiállítást a Ludwig Múzeum saját gyűjteményéből rendezte a kortárs művészet befogadásának megkönnyítéséért. De valóban jó eszközökkel teszi ezt? MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
MÁR NEM LAKIK ITT Lorcan Finnegan: A szörfös
Nicolas Cage újabban a periféria szorult férfiegók egyik fő krónikásává vált, Lorcan Finnegan ír rendező filmjében pedig egy olyan figurát játszik, aki szeretne végre tartozni valahová, de a közösség minduntalan kiveti magából. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
A JEGESMEDVE KIMERESZTETT KARMOKKAL LECSÚSZIK A VASGERENDÁN Interjú Sahin-Tóth Sárával
Peter Handke Kaspar című darabját mutatja be Sahin-Tóth Sára május 20-án a Trafóban, amelyet a színházi alkotók közül sokan kifejezetten színházellenes műnek tartanak. A rendezővel a dráma adaptációjának szépségeiről és nehézségeiről, inspirációkról, valamint a világban létezés tapasztalatának szakadozottságáról, a kapaszkodók elvesztéséről beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
















