GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS PÉCSETT Az Apolló Kulturális Egyesület kohéziós pályázatai
A művészeti egyesületek helyzete sosem volt egyszerű, különösen igaz ez vidéken, ahol a fennmaradás egyetlen lehetséges módját a pályázatok, a szerteágazó oktatási-művészeti tevékenységek és a kreatív sokoldalúság jelenthetik. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.
SZEKUNDER SZÉGYEN A PILÓTAFÜLKÉBEN A próba, 2. évad / Max
Nathan Fielder besorolhatatlan-beskatulyázhatatlan sorozata még mindig az egyik legérdekesebb mozgóképkísérlet a tévék képernyőjén, csak győzzük átverekedni magunkat a tudatosan fenntartott főszereplői-alkotói szekunder szégyenen. BECSÁGH DÁNIEL KRITIKÁJA.
ONDÓ A TÁSKÁBAN Daniel Hrbek: Újra hulla / 6szín
Egy halott nő pénztárcájában és retiküljében a nyomozók hatalmas mennyiségű ondót találnak – ez a felvezetése Daniel Hrbek kortárs cseh vígjátékának. 2019-ben mutatták be a prágai Svanda Színházban, a magyar változat az angol szövegkönyv alapján készült, a szereplők magyar nevet kaptak. A közeg azonban nem magyar, nem is cseh – inkább univerzális; exportképes, bárhol könnyen színpadra vihető. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
MEGÉRDEMELNI ÖNMAGUNKAT Lilja Ingolfsdottir: Szerethető
A mozi sokszor tükör, melyben személyes és kollektív traumáinkat látjuk meg: mindennapi működésünk során a kapott, majd rögzült mintákat képtelenek vagyunk felfedezni, ám azáltal, hogy az ismerős helyzetek a vászonról köszönnek vissza, megnyílik a szembesülés, az önreflexió lehetősége. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
LEDARÁLJÁKNEMTŰNIKEL Jonas Petter Aronsen: Az ember, aki elvesztette az időt / Vígszínház
Csehov tragikomédiája norvég regényadaptációnak álcázva, abszurdba hajló szürrealizmussal. A Vígszínház új bemutatója a megtévesztés egyedülálló mesterpéldája és groteszk trip: vegytiszta Bodó-színház. SZILÁGYI ZSÓFIA EMMA KRITIKÁJA.
HOGYAN NE DŐLJÜNK BE A TUDOMÁNYOS ÁLHÍREKNEK? Emberarcú tudomány
Az emberarcú tudomány című kötet szerkesztői, Bárdos Dániel és Tuboly Ádám Tamás különféle tudományterületek szakértőinek írásait gyűjtötték össze. A szerzők azt vizsgálják, miért fordulnak ma el olyan sokan a tudománytól, és keresnek alternatív világmagyarázatokat áltudományos elméletekben. Tudomány és áltudomány összefügg? CSORDÁS HÉDI VIRÁG ISMERTETŐJE.
JÁSZAY TAMÁS FEBRUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A február sem holtszezon főszerkesztőnk, Jászay Tamás szerint, aki a tőle megszokott módon a kultúra minden területéről, ráadásul korántsem csak Budapestről válogatott. Van itt minden, mint a búcsúban: animáció, színházi showcase, tényfeltáró kötet, sőt falinaptár is. JÁSZAY TAMÁS AJÁNLÓJA.
A SZÁZÉVES MORBID Mintha élne – Három egyfelvonásos Franz Kafka nyomán / Gólem Színház, Radnóti Színház
Kafkai, szoktuk mondani, amikor a bürokrácia útvesztőjében bolyongunk, vagy amikor hihetetlen, abszurd eseményekbe botlunk, és akkor is, amikor mások vagy a magunk szorongásaira biggyesztünk jelzőt. De kicsit túl sokszor és túl sok mindenre mondjuk, tán Kafka is sokallná. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
AMIKOR EGY MEGEMLÉKEZÉS ÉRTELMET NYER Sosztakovics-est / MÁV Szimfonikus Zenekar, Müpa Budapest
Ismerjük? Hát persze! Vagy mégsem? A magabiztosságból kételybe átforduló párbeszéd sok jelentős zeneszerző életművéről elhangozhat. Az egyik bizonyosan az 1975-ben elhunyt Dmitrij Sosztakovicsé. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
MIT KELL TENNÜNK, HOGY EMBEREK MARADJUNK? Han Kang: Nemes teremtmények
2024-ben az 53 éves dél-koreai írónő, Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjat. Ő az első dél-koreai író és a 18. nő, akinek odaítélték ezt a rangos díjat. Művei között olvasható a magyarul is megjelent Növényevő, továbbá a Nemes teremtmények, melyet a Jelenkor Kiadó most új kiadásban, ismét Kiss Marcell kiváló fordításában jelentetett meg. BORSOVSZKY ÉVA KRITIKÁJA.
„ITT VAGYOK HUSZONNÉGY ÉVESEN, ÉS FOLYAMATOSAN AZT ÉRZEM, EL VAGYOK KÉSVE” Interjú Komáromy Besével
Komáromy Bese a FreeSZFE-n végzett színházcsinálóként. Első rövidfilmje, a Marcang meghívást kapott több nemzetközi filmfesztiválra. Most épp második előadását rendezi saját darabjából – a szememfénye bemutatója január 27-én lesz a Trafóban. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
MINDIG ÚTON 11. BIDF / Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
A BIDF hétköznapi hősei a szó szoros és átvitt értelmében is úton vannak: vagy azért, mert az orosz titkosszolgálat elől bujkálnak, esetleg addigi otthonuktól messze, önszántukból kezdenek új életet, de az is előfordul, hogy nem annyira fizikailag, mint inkább lelki síkon távolodnak el addig biztosnak hitt társuktól. CSOMÁN SÁNDOR AJÁNLÓJA.
Hirdetés
VÉGTELEN FELADAT Didier Eribon: Visszatérés Reimsbe
Didier Eribon francia filozófus és társadalomtudós Visszatérés Reimsbe című esszéregénye gyerekkorának világát, családját idézi fel, a munkáskörnyezetet, amelyet maga mögött hagyott. Az osztályváltás kapcsán identitásról, szexualitásról, politikáról és demokráciáról is beszél. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
A FILM, AHOL ÉLÜNK A franchise, Max
A franchise ritka jó érzékkel és kíméletlen alapossággal szatirizálja egy képregényfilm-forgatás poklát, de elmulasztja a lehetőséget, hogy túlmutasson a stúdiógépezeteken folytatott élcelődésen. BECSÁGH DÁNIEL KRITIKÁJA.
ÁTLÁTSZÓ FALAK ÉS MONDATOK Suzanne Osten–Per Lysander–Németh Nikolett: Médea gyermekei / Budaörsi Latinovits Színház, Városi Ifjúsági Klub
Van eredménye annak, ha egy színház évek óta igyekszik kiemelt figyelmet fordítani a gyerek- és ifjúsági előadásokra. Az ilyen műhelyek idővel saját formanyelvet és magabiztos, a különösen kritikus tinédzserközönség számára is működő színészi eszköztárat alakítanak ki. A Budaörsi Latinovits Színház Médea gyermekei című előadása is megerősíti mindezt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
TIZENKILENC NAP AZ ÉLET Georg Büchner: Lenz / Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka
Mint amikor kristálytiszta vizű, csontig hatolóan hideg hegyi patakba hosszan belemeríti az ember az arcát, az lehet hasonló érzés, mint most a magányos vándor, Lenz sorsával szembesülni a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színpadán. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
MI VAN, HA SIKERÜL Stefano Massini: Manhattan Project / Akademietheater, Bécs
A hétszeres Oscar-díjas Oppenheimer után kíváncsian várta a bécsi közönség a Manhattan Project című darabot. Az Akademietheaterben Christopher Nolan után az olasz sztárszerző, Stefano Massini meséli el az atombomba keletkezésének történetét. Ráadásul részben magyar perspektívából. MUSZATICS PÉTER ÍRÁSA.
A MULATÓ FEHÉR VIRÁGA Tasnádi István: Lila Akác lokál – Orlai Produkció
Csak fehér akác szerepel az Orlai Produkció bemutatójában. Manci ezt kapja, amikor lilát kér – mint a színfalak mögül elhangzik, csak ez volt. Ráadásul ezt a fehér akácot is némiképp zöld fénytörésben látjuk, merthogy az alapvetően zöld színű díszletet nem egyszer zöld fények világítják meg. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
A DÍVA ELTŰNT Pablo Larraín: Maria
Pablo Larraín chilei rendező Maria Callas-filmje bulváros és fájón elcsépelt. Érzelmesen sóhajtozva, de valójában drámára éhesen, botrányokon csemegézve suhan át a hősnő életén. A közepén pedig nem Maria Callas áll, hanem Angelina Jolie, aki Maria Callast játssza. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
„EL AKAROM PUSZTÍTANI MAGAM KÖRÜL EZT AZ EGÉSZET” Beszélgetés Raubinek Lilivel
A Pusztító címmel január 19-én 17 órától látható a Trafó nagytermében a tavaly Lábán Rudolf-díjjal elismert kortárs táncművész, koreográfus, Raubinek Lili 18 éven felülieknek ajánlott meghökkentő, kísérleti táncelőadása, amit kislánya születése kapcsán a magyar egészségügyről szerzett tapasztalatai is inspiráltak. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
REPKÉNY A VASTRAVERZEN In Pari – III. – Szöveg és zene / Magyar Zene Háza
Szeánszra gyűlt a péntek esti nép. Én meg próbáltam felfogni, s egyúttal meghatározni, hová is érkeztem. Sűrű és remek mutatvány volt ez az „összművészeti együttállás”, melynek során, míg Bodor Ádám írásait Szikszai Rémusz olvasta fel, Márkos Albert csellón, Porteleki Áron ütősökön rögtönzött delejes hangzatokat. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
















