GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
KATTINTÁSVADÁSZAT: FOGYÓKÚRA MEG A TÖBBI TITOK Lyndsy Spence: Díva születik
Lyndsy Spence jó érzékkel választotta a Díva születik című kötetéhez a Maria Callas titkos élete alcímet. A dívaság, kivált Callas magán- és művészi élete folyvást találgatások és újságcikkek tárgya volt. A közönség imádta legendás, de ellentmondásos színpadi teljesítményét, falta szomorú végű szerelmi drámáját Onaszisszal, de sosem tudta megfejteni titkát. Vajon a szerzőek sikerült ez? HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA.
A FÖNÍCIAI AKÁRMIN TÚL Wes Anderson: A föníciai séma
Az a szimmetria. Azok a színek. Azok a ruhák. Azok a tárgyak. Az a szépség. Wes Anderson az elmúlt három évtizedben biztos léptekkel jutott el oda, hogy elsősorban képeinek esztétikája jusson róla az eszünkbe, akkor is, ha ez sokaknak már kevés. De Anderson mindig is több volt ennél, és ezt a legújabb filmje is bizonyítja. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
VIRÁGOSKERT AZ ÉLET Magyar népmesék: A kiskondás / Jurányi Ház
A Fügénél és a Jurányiban helye, sőt jó helye van a gyerekeknek: gondolkoznak róluk és foglalkoznak velük. Legfrissebb családi bemutatójuk kortárs történeteket követően egy magyar népmese, A kiskondás volt. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Hirdetés
AZ ELVÁLASZTHATATLAN PÁROS A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása / Magyar Nemzeti Galéria
Az a helyzet, hogy egyre nagyobb levegőt kell vennem ahhoz, hogy elinduljak a várba. Nyomós indok kell hozzá, mint amilyen a Magyar Nemzeti Galéria aktuális kiállítása. Kordonok, biztonsági őrök, a hamis múltat rohamtempóban építő daruk között leszegett fejjel sietek a múzeumba, ahol nem is ér csalódás: szép és igaz történetet ismerek meg két festőről, akik a legjobban a hivatásukat és egymást szerették. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
AHOL HISZNEK A POLITIKAI SZÍNHÁZBAN Nemzetközi showcase Koszovóban
Mostanáig semmit nem tudtam az albán és a koszovói színházról. A Tiranában töltött négy nap alatt nem lettem térségi szakértő, de annyi betekintést mégis kaptam, hogy azt mondjam, örülnék, ha lehetőségem lenne időről időre visszatérni és megnézni, aktuálisan hol tartanak. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA.
AZ ÖNKÉNYES GÉN A pingvin, Max
Klasszikus gengszternarratívába oltott, sötét tónusú felemelkedéstörténetet kapott a Batman rebootban feltűnő Pingvin: a DC demisztifikálja, majd lerántja címszereplőjét a mocskos New York-i valóságba, ahol a sikátorok törvénye az erkölcs és az integritás hiánya. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A FINÁLÉ IS ÚJ ÉRTELMET KAP Újranéző: Pintér Béla: Titkaink / Átrium
A sok idősebb arc között voltak fiatalok is, keveredett mindenféle korosztály és öltözék a szakadttól az elegánsig, az asztaloknál rozét kortyolgatóktól a kint bagózókig, majd bent a pótszékes teremben ez a sokfelől érkezett ember szinte együtt lélegzett, szisszent fel vagy kuncogott, vált mozdulatlanná, mert a színházban néha, kivételes estéken, előfordulnak ilyen pillanatok: megáll a levegő. PATAKI ÉVA ÍRÁSA.
KI VAGY TE, ELENA FERRANTE? Briliáns barátnőm, 4. évad / HBO
Az álnéven alkotó olasz író elementáris nápolyi tetralógiája nemcsak könyvben, streaming-formátumban is katartikus (irodalmi) élmény. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
HARCMŰVÉSZEK KLUBJA Beszélgetés Jenna Jalonennel
Jenna Jalonen Finnországban született és nőtt fel, de hosszú évek óta Magyarországon él, a független táncszcéna meghatározó alkotója. 2021-ben Juhász Péter táncművésszel közösen elindították a SUB.LAB.PRO programot, amely egyéves komplex képzéssel segíti pályakezdő táncművészek szakmai indulását. Minden évben négy nagyszínpadi bemutatót tartanak; az idei évfolyam második bemutatója a Jalonen által koreografált DŌJŌ lesz, amelyet december 18-án mutatnak be a Trafóban. MEGYERI LÉNA INTERJÚJA.
SHAKESPEARE FÓLIÁZVA Shakespeare: Vízkereszt vagy bánom is én / Szolnoki Szigligeti Színház
Rendkívüli jelenség, főleg amikor bejön teljes királynői díszben, kezében mobiltelefonnal, hogy felvegye Viola tömör vallomását, miszerint a családban minden lány ő, sőt minden fiú is. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: SZINETÁR DÓRA
Még 2024 tavaszán adott őszinte és mélyen önreflexív interjút Szinetár Dóra a Revizornak: az R-beszélgetés ezen alkalmán a Buli után a takarítás című korai Szinetár-sláger csakúgy szóba került, mint a színészi kiszolgáltatottság érzékeny témája. LÁSZLÓ FERENC INTERJÚJA.
SZÉPANYÁINKTÓL MÁIG Szécsi Noémi: Régen minden lánynak jutott férj
A Régen minden lánynak jutott férj cím a „régen minden jobb volt" egyik változata. Tehát nem biztos, hogy tökéletesen helytálló. Szécsi Noémi új kötete nem regény; a nőtörténész szerző a 19–20. századi női szerepeket és szerepmintákat mutatja be, s ezúttal nem csak a középosztálybeli nők helyzetét vizsgálja az oktatás, a házasság és a munka világában. VÁNDOR JUDIT KRITIKÁJA.
Hirdetés
HALLELUJA! Bruno de Sá és a Wrocław Baroque Orchestra / Zeneakadémia
A maradandó benyomást Bruno de Sáról nem a csengő angyalhang, és nem is az egyszerre kápráztatóan és szemtelenül, végtelenségig kitartott magas hangok élménye adja, hanem az, hogy milyen rokonszenves előadó. Zeneakadémiai koncertje – egyben első magyarországi fellépése – végig manírok, önteltség, túlzóan teátrális gesztusok nélküli: átéléssel, megnyerően, az előadás puszta örömével énekel. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
A KISKÉPŰSÉG NAGYMESTERE Nádasdy Ádám: Billeg a csónak
Nádasdy Ádám költő, nyelvész, nyelvtanár, műfordító és esszéista. Billeg a csónak című új kötete tizedik a verseskötetek sorában, azonban mégsem tekinti összegző műnek. Világa ismerős és otthonos, a hétköznapi tárgyakon és érzéseken keresztül, hol ironikusan, hol tűnődve, korábbi életeket, generációkat és előképeket is felidéz. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
ZENÉK KUNDERÁNAK kamara.hu – A lét elviselhetetlen könnyűsége / Zeneakadémia
Évtizedes jubileumához érkezett a Kamara.hu fesztivál, amelyet a Zeneakadémia rendez meg esztendőről esztendőre, s amelynek két művészeti vezetője, Simon Izabella és Várjon Dénes minden év műsorát a világirodalom egy-egy nevezetes alkotásának asszociációs teréből válogatja. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
UGYANÚGY, DE MÁSKÉPP Giacomo Puccini: Bohémélet / Győri Nemzeti Színház
Aligha van még egy opera, melyhez olyannyira ragaszkodik a magyar közönség, mint Puccini Bohéméletéhez. Ha ugyan valóban a darabhoz ragaszkodunk, és nem annak egy bizonyos előadásához. BÓKA GÁBOR KRITIKÁJA.
AMI SZEMÉLYES, ÉS AMI SZENT Frida Kahlo fotógyűjteménye / Mai Manó Ház
Frida Kahlo fotógyűjteménye csak 2003-ban került nyilvánosságra, előtte hosszú évtizedekig rejtve volt a látogatók tekintete elől. Diego Rivera ugyan átadta a több mint hatezer fotóból álló anyagot, de arra kérte a Kék Ház munkatársait, hogy közülük néhányat zárjanak el a kíváncsi tekintetek elől. A kiállítás 2009-es mexikóvárosi bemutatója óta járja a világot, Budapesten a Mai Manó Házban először látható. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
„HA EGYSZER TÍZ PERCIG CSEND LENNE ITTEN, AZ LENNE ÁM A SZÉP” Lázár Ervin–Pass Andrea: Dömdödöm
Habár A négyszögletű kerek erdő első ránézésre ordít a színpadi adaptáció után, ha kicsit jobban megvizsgáljuk a dolgot, világossá válik: nehéz fába vágja a fejszéjét, aki megpróbálkozik vele. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
KADDIS Pannon Filharmonikusok: Kaddis / Müpa Budapest
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeztek hangversenyükkel a Müpában a pécsi Pannon Filharmonikusok. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
„HIDAT ÉPÍTENI NEKIK A VALÓSÁGBA” Mijazaki Hajao: Vándorló palota
Mijazaki Hajao és a Studio Ghibli filmjét 2004. november 20-án mutatták be Japánban. A Chihiro Szellemországban és A fiú és a szürke gém mára többszörös Oscar-díjas rendezőjének alkotása egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató történet felnövésről, önmagunk elfogadásáról és a háború értelmetlenségéről. Aktuális alkotás, húsz év távlatából is. CSEH DÁVID KRITIKÁJA.
RIA, RIA, AZAHRIAH Mazzag Izabella: Mi vagyunk Azahriah
Már a trailer alapján is látszott: izgalmas kísérlet az Azahriah-ról szóló film, amely Mazzag Izabella rendezésében szépen illeszkedik a főszereplő zenész pályájához, és főképp a zenéjéhez. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
















