GÖRBERSDORF SÖTÉT ÁRNYAI Olga Tokarczuk: Empuszion / Vince Kiadó
Fiatal férfi érkezik egy dél-sziléziai tüdőszanatóriumba az első világháború előtti évben. Nem, nem a Varázshegy könyvismertetője kezdődik így, hanem a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Empuszion című új regénye, ami persze megidézi Thomas Mannt, tárgyává teszi a rémisztő természetet, a testet, a családot és a nőket. GAJDOS NÁRCISZ RECENZIÓJA.
A MUZSIKA GRANDJA Richard Linklater: Blue Moon
Az a baj vele, hogy nem működik igazán. Nem hiszem el a szerelmet – ha kellett volna hinni benne. Mert a fő szál a munkakapcsolaté, az épp eltűnő, huszonöt éves együttműködésé, de hogy ne egyetlen lábon álljon a történet, még idekerekítettek egy — a másik nem egy szép, fiatal tagjához
„BRUSCON ENGEM IS SZÉTSZED” Beszélgetés Pelsőczy Rékával és Alföldi Róberttel
Az Orlai Produkció új bemutatója Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A főpróbahét elején beszélgettünk a címszerepet játszó Alföldi Róberttel és a rendező Pelsőczy Rékával barátságról és bocsánatkérésről, szövegtanulásról és örvényről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
KÖZÖS, TÖBBSZÖRÖS Shakespeare: A windsori víg nők / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár – Jókai Színház, Komárom
A Szikora János rendezte A windsori víg nők voltaképp egy különleges összeröffenés a Disznófőhöz címzett fogadóban. Nemcsak két színtársulat találkozik itt – a székesfehérvári Vörösmarty Színházé és a Komáromi Jókai Színházé –, hanem két Shakespeare-darab is. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
CSENGŐ SZAVAK AJÁNDÉKBA Agnes de Lestrade–Valeria Docampo–Tóth Réka Ágnes: A gigantikus szógyár / Vaskakas Bábszínház
Kortárs, francia mesét választott színpadi adaptációra a Vaskakas Bábszínházban Vidovszky György rendező. A gigantikus szógyár különlegessége, hogy egyszerre tud költői lenni, és szólni valami nagyon hétköznapi dologról: a velünk élő társadalmi különbségekről. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
KAPCSOLATOK Bartók, Schönberg, Brahms / Pierre-Laurent Aimard és a Concerto Budapest tagjainak kamarakoncertje a Zeneakadémián
Koherencia a műsortervben és változatosság a stílusokban, szenvedély az előadásmódban, és különleges pontosság a hangszeres kivitelezésben – ritka az olyan hangverseny, amely egyszerre örvendeztet meg ezzel a négy, néha egymásnak ellentmondó erénnyel. Pierre-Laurent Aimard és a Concerto Budapest művészeinek kamaraestje a Zeneakadémián ilyen esemény volt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Hirdetés
EGY SZABADESÉS ANATÓMIÁJA Justine Triet: Egy zuhanás anatómiája
Micsoda különleges film! Egyenetlen, hol direkt, hol vicces, elnyújtott, fájdalmasan éles és finom, a közepén egy lenyűgöző, ritkán látott karakterrel. Justine Triet filmje, az Egy zuhanás anatómiája egy halálesettel indul, nyomozással folytatódik, amiből bírósági tárgyalás lesz, hosszúra nyújtott, részletes courtroom drama, majd az ítélet. Megölte a sikeres írónő az egyetemi tanár férjét és gyermeke apját vagy sem? MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: MIÉRT ÉPPEN IZLAND? Beszélgetés Tengely Gábor bábrendezővel
Miért éppen Izland? Hogyan jutunk el a kovászos kenyér sütésétől a másfél évtizede tartó sikeres bábszínészi, illetve bábrendezői karrier közel teljes feladásáig? Mire jó az óceán, a vulkán, a vízesés egy rendező életében? Szabad-e üzenetet küldeni a színpadról a gyerekeknek? Miért tartja fantasztikus kezdeményezésnek a Lázár Ervin Programot? Helykeresés és újratervezés: Tengely Gábor bábrendezővel idéztük fel eddigi pályája meghatározó állomásait, de beszélgetésünkben azt is elárulja, fog-e valaha Izlandon színházat rendezni.
SZOLGÁLÓ HUMOR Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben
Bödőcs Tibor új kötete, a Prímszámok hóesésben önmeghatározása szerint miniatűrök gyűjteménye, amelyben rövid és még rövidebb írások sorakoznak, és végérvényesen választ ad a kérdésre, hogy Bödőcs egy humorista, aki ír, vagy egy író is, akinek legfontosabb eszköze a humor. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
CSALÁDI PÓTLÉKOK Pass Andrea: Napraforgó / Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
Radu Afrim olyan rendező, akit az alapanyag megihlet, el- és felszabadít, s akit színészcsapata látható játékkedvvel követ a vizuális és verbális kicsapongás kacskaringós útján. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
A KIÉGÉS MŰVÉSZETE A burnout jelensége a kortárs művészetben
Négy művésszel, négy művészeti ág képviselőjével beszélgettünk a kiégés általános jelenségéről. Talán nem meglepő, hogy Simon Márton költő, Fábián Gábor színész-rendező, Grosan Cristina filmrendező és Szeri Viktor táncművész nagyon hasonló problémákat vázoltak fel a téma kapcsán. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
PUSKÁS PANNI JÚLIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A nyár kulturális uborkaszezon, de mi, a Revizornál nem hagyhatjuk, hogy olvasóink kultúra nélkül maradjanak! Ennek érdekében adok is gyorsan pár ötletet arra, ha két strandolás között feltámad bennünk a művészet befogadása iránti olthatatlan vágy.
RE:VÍZIÓ: A WIENER FESTWOCHENRŐL TRÖMBÖCZKY NAPSUGÁR ÉS KELEMEN KRISTÓF
A régió színházi fesztiváljai közül régóta sok „leg” birtokosa az öt héten át tartó Wiener Festwochen. Trömböczky Napsugár és Kelemen Kristóf májusban tíznapos rezidencián vett részt Bécsben, ahol a fesztivál új művészeti vezetője, Milo Rau által bevezetett radikális változásokat ők is megtapasztalták. Hogy ezeket mennyire ítélik sikeresnek vagy problematikusnak, az is kiderül a Zoom-beszélgetésből, amit Jászay Tamás, lapunk főszerkesztője készített velük.
ÍGY ÉLÜNK MI XII. Friss Hús Budapesti Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
Nem csak azért érdemes járni a Friss Húsra, mert átfogó képet kapunk arról, hol tart a magyar rövidfilm, hanem azért is, mert a 38 versenyfilm kollektív lenyomat a társadalmat feszítő, szorongással, kapuzárási- és nyitási pánikkal és bizonytalansággal átitatott mindennapokról. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
A NYELV, AMIT A NÉMASÁGBÓL VISSZAHÓDÍT Rédl Zora: Melyik kontinens?
Fürdőruhák, albérletek, lakóparki medencék. Mostohatestvérek és mostohaapák. Tériszony, halálvágy. Édesjó, Gyertya. Csirkefej, emlékbetörés. Rövid, tömény mondatok. Rédl Zora Melyik kontinens? című regénye a K.E.R.T. kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
Hirdetés
„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai sebészhez fordulni, hogy változtassa el az arcomat.”), talán arra is jó válasz érkezne. Ha kimondjuk a nevét, alakja megjelenik előttünk több életszakaszából is, bár mintha tudott volna valamit az örök fiatalság titkáról. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
JAJTORNA A LAJTORJÁN Georg Büchner, Robert Wilson, Tom Waits, Kathleen Brennan: Woyzeck / Vörösmarty Színház, Pelikán Fészek, Székesfehérvár
A létra hétköznapi és szimbolikus szerepe, hogy elősegítse a véges és korlátozott, végzetesen korlátozott képességűnek teremtett ember felfelé irányuló törekvéseit – az angyallal birkózó Jákobtól a szerelmes Montague-fiún át a megrepedt büszkeségű Solness építőmesterig, és tovább. Jelen esetben viszont a létrák inkább akadályként működnek, illetve átalakulnak Woyzeck fizikai-egzisztenciális kényszermozgásának groteszk kíngimnasztikai eszközeivé. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: VÁRADI GERGELY
Váradi Gergelyt A besúgóban ismerte meg az ország: Jászay Tamással folytatott beszélgetéséből kiderül, kapott-e szebb felsálat az első epizód bemutatójának másnapján a hentesnél, hogy mit tanult az SZFE elfoglalásakor, meg azt, hogy öt év múlva milyen nyelven tervez színházat csinálni.
MOZART ÉS SOSZTAKOVICS Magyar Valentin és a Korossy Vonósnégyes koncertsorozata, 3. rész / Zeneakadémia
Kell-e feltétlenül összefüggést keresni egy hangverseny műsorszámai között? A kontraszt, az „éles váltás” élménye sokszor legalább olyan fontos és üdítő, mint a párhuzam, amelyet a kompozíciók között felfedezhetünk. A kapcsolat olykor nem is a darabok között mutatkozik meg, néha inkább abban, hogy ez is, az is kivételes előadásban szólalt meg. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
KRUMPLIANGYALOK A bábu megszólal. Anna Margit (1913–1991) életmű-kiállítása / Magyar Nemzeti Galéria
Anna Margit, az Európai Iskola nevű művészcsoport alapító tagja végre életmű-kiállításra tartatott érdemesnek a Magyar Nemzeti Galériában. Egyedülállóan jellegzetes festményein és grafikáin kívül a tárlaton a kortársak, Ámos Imre, Bálint Endre, Vajda Lajos és Farkas István művei is láthatók. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A SZERKESZTŐSÉG EGY JÓ POÉN, DE A VALÓSÁG VICCNEK IS ROSSZ Calle Fuhr: A szerkesztőség / Hevér Ádám Produkció, RS9 Színház
2024-ben senkinek sem kell példázatokon agyalnia, ha meg akarja mutatni a gazdasági, politikai nagyhatalmak komikus ellentmondásait, reakciós toporzékolását, csillapíthatatlan mohóságát – egy-egy hír olyan, mint egy ügyesen megírt bohózat. Az OMV milliárd dolláros krimije a valóságból nézve egy rossz vicc, a nézőtérről látva inkább egy jó poén: A szerkesztőség dokumentarista eszközökkel mutatja meg világunk abszurditását. TÓTH-GYÓLLAI ORSOLYA KRITIKÁJA.
ÖSSZETÖRT HANGOK ÉS SZAVAK Oya Baydar: Az elveszett szó
Oya Baydar magyarul nemrég megjelent, Az elveszett szó című regényére úgy tekinthetünk, mint egy kitörési kísérletre a szó fogságából, a nyelv fasizmusából. A szó foglyul ejtése bekövetkezhet Izraelben és Palesztinában, Szerbiában és Boszniában, vagy, mint ebben az esetben, Törökországban, a törökök és a kurdok között. BARIŞ YILMAZ KRITIKÁJA.
















